A vírus
A betegséget, akárcsak az övsömört, a herpeszvírusok csoportjába tartozó varicella zoster vírus okozza.
Általában gyerekbetegségnek tartják, bár a vírusfertőzés bármilyen korban előfordulhat. Tény azonban, hogy azok a "szerencsésebbek", akik még serdülőkoruk előtt átesnek a betegségen, hiszen gyerekkorban a bárányhimlő lényegesen enyhébb lefolyású, többnyire komplikációk nélkül zajlik le, míg felnőttkorban gyakoribbak a súlyosabb, akár komoly szövődménnyel járó megbetegedések. Az emberek közel 90%-a esik át a bárányhimlőn, túlnyomó részük (95%) valóban 15 éves kora előtt.
Tüntetek
A jellegzetes piros, viszkető pöttyök mellett gyakori a nem túl magas (általában 38,5 fok alatti) láz - a lappangási idő után legtöbbször ez jelentkezik először, utána a vörös göböcskék, kiütések. Ez utóbbiak a fülek mögött és az arcon láthatóak legelőször, majd fokozatosan terjednek a has, törzs, végtagok irányába.
A kiütések a betegség lefolyása során folyamatosan változnak. Eleinte pirosas, gombostűfejnyi foltok (makulák) jelennek meg, majd göbcsék (papulák) lesznek belőlük, amelyeken aztán kialakulnak a harmatcseppre emlékeztető hólyagok (vezikuák).
Ezek a hólyagok a test minden részén - talpon, szájban, stb. is - megjelenhetnek, de a kiütések száma mindenkinél más és más. Vannak, akiken alig látszanak, míg a kevésbé szerencsések testén akár 4-500 is megjelenhet belőlük.
A bárányhimlő gyerekkorban általában nem veszélyes, de roppant kellemetlen tünetekkel jár. Az égő, viszkető érzéstől, hőemelkedéstől a gyerekek nyűgösek, nehezen kezelhetőek, étvágytalanok, gyengék, "elanyátlanodottak" lesznek - próbáljunk türelmesek lenni velük.
Fertőz?
A bárányhimlő különösen ragályos - a még nem védettek számára. Terjed cseppfertőzéssel, a hólyagokhoz érve, de még a használati tárgyak is közvetíthetik.
Lappangási ideje 2-3 hét; ez alatt az idő alatt általában nem is tudunk a fertőzésről, mert a jellegzetes kiütések csak ez után jelennek meg. A szervezetben ezekben a hetekben szaporodnak a vírusok, de a beteg ilyenkor még panaszmentes. A vírushordozó beteg a kiütések megjelenése előtti két napon fertőz leginkább.
A teljes lefolyási idő a kiütések megjelenése után körülbelül két hét. A gyógyulást általában a pörkök leválása utántól számítják, de a pörkök már nem tartalmaznak élő kórokozót.
A fertőzésen átesettek szervezetében még sok-sok évig lappang a vírus (a gerincoszlop melletti idegdúcokban), ezért tud a nagyon legyengült immunrendszer esetében, főleg idősebb korban újra megjelenni - övsömör formájában. Mert aki egyszer átesett a bárányhimlőn, életre szóló immunitást szerzett.
Kezelés
A legtöbb megbetegedés csak tüneti kezelést igényel, hogy a hólyagok felülfertőződését és a pörkök levakarását megakadályozzuk, elkerülve ezzel a maradandó hegesedést.
Vizes borogatás vagy krémezés helyett használjunk inkább mentolos hintőport. A krémek elzárhatják a levegőtől a bőrt, és ha az nem tud megfelelően "lélegezni", kiváló talajt teremtünk a baktériumok és egyéb kórokozók számára. Az egyik gyakori tévhittel ellentétben nyugodtan zuhanyozzuk, szappanozzuk le többször a gyereket, így elkerülhetjük a további bakteriális fertőzéseket. (Ha bakteriális fertőzés alakulna ki, antibiotikumra lesz szükség.)
Törülközésnél arra ügyeljünk, ne dörzsöljük a bőrt, csak finoman itassuk a vizet. Legyünk óvatosak a hajas fejbőrön is - moshatjuk, öblíthetjük, de törülközésnél, fésülésnél vigyázzunk, nehogy megsértsük a hólyagokat.
Használhatunk viszketést csökkentő szereket is - az orvosok egy része ajánlja, mások ellenzik a szájon át szedhető antihisztaminokat. (Ha ezek mellett döntünk, feltétlenül kérjük ki a gyerekorvos tanácsát a szedés megkezdése előtt.)
Védőoltás
Ma már hazánkban is kapható a bárányhimlő elleni védőoltás - de nem tartozik a kötelező védőoltások közé. Ez az úgynevezett aktív megelőzési forma gyengített varicella vakcinát tartalmaz, tartós immunitás kialakítására is alkalmas és nem jár szövődménnyel - gyakorlatilag egy rendkívül enyhe lefolyású, mesterségesen előidézett fertőzésről van szó, mint a legtöbb védőoltás esetében.
A védőoltás 9 hónapos kortól adható, bár általában másfél éves kor előtt nem ajánlják. 12 éves kor alatt egy, e fölött 2 oltásra van szükség a megfelelő védettség kialakításához.
Különösen fontos lehet az oltás például idősek vagy kismamák esetében, akik addig nem estek át a fertőzésen, mert a terhesség alatti megbetegedésnek komoly szövődményei lehetnek, amelyek nem csak a mamát, hanem a babát is veszélyeztetik.