Tisztiorvosi tapasztalatok szerint a védőoltások ellenzői leginkább a mindenben a "lehető legtermészetesebben" elvet követők és a nagyon fiatal szülők közül kerülnek ki.
Ez utóbbiak valószínűleg azért nem tulajdonítanak nagy jelentőséget a kérdésnek, mert maguk sem tapasztalták már meg a védőoltások hatására megszűnőben lévő nagy járványokat, súlyos szövődményeket, és az oltásokban szereplő vírusok amúgy is ismeretlen, távoli, "egzotikus" betegségnek tűnnek számukra, amit "az ő gyerekük úgysem kaphat el".
Vannak olyanok is, akik éppen a gyengített vírus okozta következményektől tartanak.
Van értelme?
Hazánkban szerencsére tényleg nem fordult elő az elmúlt években sem torokgyík, sem kanyarós vagy gyermekbénulásos megbetegedések sorozata. Ez nem utolsósorban a korszerű oltási rendszernek is köszönhető. (Oroszországban például az 1990-es évek első felében ötezer gyerek halt meg diftériajárványban, az utóbbi években pedig Szerbiában és Németországban is felütötte a fejét kanyarójárvány.) Az oltások eredményeként ma már szinte mindenütt ismeretlen a fekete himlő, a "következő cél" pedig a gyermekbénulás megelőzése.
Szakértők szerint a cél az lenne, hogy országos szinten a gyerekek 90%-a be legyen oltva, mert ezzel az aránnyal már el lehet érni, hogy azok se betegedjenek meg, akik nem kapták meg a védőoltást. Hazánkban ma tizenegy kötelező védőoltás van (10 betegség ellen), amelyeket 14 éves korukig kell megkapniuk a gyerekeknek.
Mi az?
Az oltások beadását általában már a csecsemők pár napos korában, még a kórházi tartózkodás alatt megkezdik. A védőoltások szinte mindegyike azonos elven működik: a gyerekek a betegséget okozó vírus vagy baktérium legyengített (vagy első) változatát kapják meg. Ezzel azt érik el, hogy a gyerekek nem betegszenek meg az adott betegségben, de a vírusok, baktériumok megjelenését érzékeli a szervezet, így megkezdi az azok ellen szükséges ellenanyag termelését. Így amikor az adott betegség valóban "támadna", a gyerekek szervezete felkészülten tud védekezni azzal szemben.
Veszélyes?
Az egészséges gyerekek többsége legfeljebb nyűgös, egy-két napig lázas lesz az oltások után, de az oltás maga semmilyen kockázattal nem jár. (Más a helyzet, ha éppen beteg - náthás, lázas, stb. a kicsi, vagy a családban előfordult már epilepszia. Előző esetben el kell halasztani az oltás beadásának időpontját, amíg meg nem gyógyul a kicsi; utóbbiban különösen a szamárköhögés elleni védőoltással kell vigyázni, hogy ne alakuljon ki szövődményt - ezt minden esetben beszéljük meg orvosunkkal.)
Bizonyos oltások helyét ajánlott az oltást követő napokban borogatni, egyeseknél az injekció helyén kis, kemény csomó alakulhat ki. Ez semmilyen veszélyt nem jelent, rövid időn belül magától elmúlik.
Kanyaróoltás beadása után kb. tíz nappal jelentkezhet láz, esetleg kiütések, a mumpszoltás után három héttel pedig enyhén bedagadhat az arc - ezek normális jelenségek, de ha aggasztanának minket, esetleg a baba sokkal nyűgösebb lenne a szokásosnál vagy 38 fok fölé emelkedne a láza, forduljunk nyugodtan orvoshoz.
Mikor melyiket?
2006-tól az alábbi oltási rend működik Magyarországon:
Oltás beadásának ideje Oltás fajtája
0-6. hét BCG
2. hónap
DTPa-IPV-Hib
3. hónap DTPa-IPV-Hib
4. hónap DTPa-IPV-Hib
5. hónap
nincs (2005-ig másfajta oltási rend volt, amely szerint 5 hónaposan is volt kötelező oltás, 18 hónaposan viszont nem)
15. hónap MMR
18. hónap DTPa-IPV-Hib
3. év DTPa-IPV
6. év DTPa-IPV
11. év MMR
14. év Hepatitis B
Mit jelentenek ezek?
A betűjelek az alábbi oltásokat jelentik:
BCG: tuberkulózis elleni oltás
DTP: diftéria, tetanusz, szamárköhögés elleni oltás (korábban Di-Per-Te néven volt ismert)
Pa: csak tisztított antigéneket tartalmazó szamárköhögés elleni komponens
OPV: szájon át adott, élő, gyengített vírustörzseket tartalmazó oltóanyag gyermekbénulás ellen
IPV: inaktivált vírust tartalmazó gyermekbénulás elleni oltóanyag
HIB: Haemophilus influenzae baktérium elleni oltóanyag
MMR: mumpsz, kanyaró, rózsahimlő elleni oltóanyag
Hepatitis B: fertőző májgyulladás elleni oltóanyag.
