Nem múlik el nap, hogy ne jelentkezne kórházunkban jónéhány anyuka kisfia "kukijának" rendellenessége miatt. A problémát többnyire az okozza, hogy a gyermek fitymája nem húzható hátra. A "Kell-e húzogatni?","Mikor kell elkezdeni a húzogatást?" vagy a "Megelozhettük volna a fitymaszukületet, ha idoben elkezdjük húzogatni?" olyan kérdések, melyek pártokra osztják a játszóterek fiús-anya társadalmát, és melyek nagyon gyakran felmerülnek a gyermeksebészeti és urológiai szakrendeléseken. Bár manapság e betegségek gyógyítása a szakembernek nem okoz nehézséget, az alábbiakban, a szülok számára szeretnék a témában röviden rendet teremteni.

Ha a fityma nem húzható hátra, az többnyire két veleszületett oknak, vagy ezek kombinációjának következménye:

1. A letapadás igen gyakori, csecsemoknél és kisdedeknél nem is tekintjük rendellenességnek. Lényege, hogy a fityma belso felszíne és a makk lazán összenott. Ez, az életkor elorehaladtával, többnyire magától, minden beavatkozás nélkül megszunik. Problémát az okozhat, hogy a letapadt fityma mögül a faggyúanyagot termelo mirigyek váladéka nem tud kiürülni. Ha e felgyülemlett váladék befertozodik, kellemetlen betegség, gennyes fitymazsákgyulladás alakul ki.

2. Egészen más természetu elváltozás a fitymaszukület. Mint a neve is mutatja, ilyenkor a fityma hátrahúzását a szuk bor akadályozza. Az elváltozást - súlyossága szerint - két fokozatba sorolhatjuk: míg abszolút szukület esetén az elobor hátrahúzása teljességgel lehetetlen, relatív szukületnél a fityma hátrahúzása több-kevesebb nehézség árán lehetséges. Ez utóbbi esetben, a feszülés miatt a bor gyakran berepedezik és gyuruszeruen elszorítja a hímvesszot. Tudni kell, hogy a csecsemokori fitymaszukület is javulhat az életkor elorehaladtával. 3 éves korig az enyhe, relatív szukületek kinohetok, az abszolút szukületek pedig gyakran relatívvá szelídülnek.

3. Nagyon gyakori az elobbi két elváltozás együttes elofordulása. Ilyenkor a letapadás többé-kevésbé súlyos fitymaszukülettel párosul.

Mint már említettem, a hímvesszon, a makk mögött, számos, faggyúszeru anyagot termelo mirigy helyezkedik el. Ha a rendszeres tisztálkodás hiányában ezek váladéka nem kerül eltávolításra, elobb-utóbb gyulladásos betegség jelentkezik. Ennek megelozésére a fityma rendszeres hátrahúzása és a hímvesszo szappanos mosása elengedhetetlen. De mit tegyünk, ha gyermekünk fitymáját nem tudjuk hátrahúzni?

A válasz banálisnak tunik: mutassuk meg hozzáérto szakembernek, aki eloször eldönti, hogy mi a panasz oka, majd a kóroknak megfeleloen ad javaslatot az orvoslásra. A gyógyítás ugyanis kórokonként más és más.

1. Tisztán letapadás esetén a gyógyítás a fitymának a makkról történo leválasztása. Ez történhet fokozatosan, óvatos húzogatással, amit a szülo otthon is végezhet, de történhet muszeresen is, kórházban.

2. Fitymaszukület esetén a megoldás egyértelmuen mutéti. Fontos tudni, hogy a szuk elobort húzogatással tágítani nem lehet. A húzogatás ilyenkor - sokszor alig látható - berepedezéshez, kisebesedéshez vezet. A sebek pedig hegesedéssel gyógyulnak, ami a bor rugalmasságának elvesztéséhez, a szukület fokozódásához vezet.

3. Kombinált formáknál jó eredményt csak mutéttel lehet elérni, hiszen a letapadt fitymának a makkról történo leválasztása nem oldja meg a problémát, a társulóan szukebb elobor húzogatása viszont annak berepedezését, hegesedését és a szukület fokozódását okozza.

Mikor idoszeru a kezelés?

Mint az elobbiekben említettük, a letapadás csecsemo- és kisdedkorban szokványos, nem tekintjük kórosnak. Ugyancsak gyakran figyelheto meg fitymaszukület is, mely 3 éves korig magától megszunik, vagy jelentosen javul. Így a letapadás leválasztását 2 éves, a fitymaszukület miatt végzett mutétet 3 éves kor körül tartjuk elvégzendonek. Kombinált formáknál értelemszeruen érdemes megvárni a 3 éves kort, hiszen a fitymaszukület spontán javulásának lehetosége eddig adott. A vizelés megfigyelése azonban már újszülöttkorban elengedhetetlen, mert a nehezített vizelés azonnali beavatkozást tesz szükségessé. Egy gyufaszálnyi vastagságú, eroteljes ívu vizeletsugár esetén beavatkozás nem szükséges. Kivételt képeznek azon esetek, amikor a fityma alatt nagymennyiségu faggyú szaporodik fel. Ilyenkor - a fenyegeto gyulladás megelozésére - letapadás esetén a fityma leválasztását, szukület esetén mutétet végzünk.

Milyen mutétet végzünk fitymaszukület esetén?

Két elvileg eltéro mutéti eljárás, és e ketto kombinációjával számtalan egyéb megoldás lehetséges. Szinte nincs is két sebész, aki egyformán végezné.

1. Circumcisió (körülmetélés): a fityma eltávolítása. Hatására a makk fedetlenné válik. A sivatagban élo népek által több ezer év óta gyakorolt osi eljárás, melyet ma, hygiénés meggondolások alapján, szinte minden észak-amerikai fiún elvégeznek.

2. A fityma bemetszése: az elobor továbbra is fedi a makkot, de mivel lebernyegszeruen szétnyílik, esztétikai hatása nem mindig megfelelo.

3. Egyéb plasztikai megoldások az elozo két alapmutét kombinációjával igyekeznek elérni a makk fedettségét és megfelelo esztétikai hatást. Hátrányuk, hogy néha újra beszukülnek.

A mutéti eljárás megválasztása a szülovel való megbeszélés alapján történik. Fel kell hívni azonban a figyelmet arra, hogy nem minden betegnél választhatók tetszolegesen az elobbiekben felsorolt mutéti lehetoségek. Igen szuk vagy heges fityma esetén például csak circumcisió javasolt, mert a másik két mutéti típus végzése vagy igen csúnya eredményt adna, vagy nagy valószínuséggel magában rejtené az újra-beszukülés lehetoségét.

Összefoglalva:

Ha a gyermekünk fitymája nem húzható hátra a "Húzogassuk? - Ne húzogassuk? - Mikor húzogassuk?" kérdést ne a játszótéren döntsük el, hanem forduljunk szakemberhez, aki biztosan segíteni fog megtalálni a legmegfelelobb, "legtestreszabottabb" megoldást.

Szerzo: Dr. Kerényi Imre