Baba-mama-dolgok

Tanácsadó kismamáknak,leendő anyukáknak.

Tartalom

Címkefelhő

Time

Friss topikok

  • Halápi Tímea: Oké, tudom, hogy minden baba más és más, és hogy nem lehet őket összehasonlítani, de a 11 hetes lá... (2011.05.24. 22:07) A baba fejlődése
  • Vacak Szerv: Nem jelenik meg a hozzászólásom... (2011.01.26. 13:58) Amit a fitymáról feltétlenül tudni kell...
  • doribaba88: Elnézést,az elsőnél kilépett a gépem az oldalról,és azt hittem nem lett elküldve a komment.Törölni... (2011.01.19. 13:37) Vegetarianizmus
  • Tomivagyok: Ha esetleg tudok segíteni (akár csak egy embernek is) ezzel a weboldallal, és spray-vel, akkor már... (2010.03.31. 23:10) Szex a terhesség alatt

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Ételreceptek

Terhestorna - Mielőtt a gyakorlatokhoz kezdenél, olvasd el a következő jótanácsokat! Mindig kérdezd meg az orvosodat, mielőtt belefogsz egy edzésprogramba!

2009.10.28. 22:12 - M.Monica

Címkék: torna terhestorna

 

A terhestorna

Évekig azt tartották, hogy a terhes nőnek kilenc hónapot ágyban kell töltenie. Az orvosok attól féltek, hogy az aerobik, vagy a kocogás árthat a magzatnak, így még a legaktívabb élsportolóknak is pihenést javasoltak. Szerencsére, ma már más a helyzet. Rájöttek, hogy a terhesség alatti torna hozzásegít a könnyebb, rövidebb vajúdáshoz és szüléshez, kisebb lesz az esélye a császármetszésnek, gyorsabban felépül a mama szülés után, és hamarabb visszanyeri eredeti formáját. A torna csökkentheti a depressziót, vagy ingerültséget. A mindennapi gyakorlatok segítik a vérkeringést és jobban alszol éjjel. Nem beszélve arról, hogy egészségesebbnek érzed magad végig, a terhesség alatt. Egy kísérlet során, 500 terhes nő közül, azoknak, akik tornáztak, egészségesebb, erősebb szívű babái születtek. Ugyanezeknél a nőknél, a szülőszobán eltöltött idő egyharmaddal rövidebb volt - 65%-uknál kevesebb, mint négy óra. A torna a legjobb módja annak, hogy megőrizd alakod és jól érezd magad. A legtöbb nőnél ez így marad a terhesség alatt is. A tested változásai ellenére továbbra is szükséged van a testmozgásra.

 

Kevesebb torna, vagy orvosi ellenőrzés szükséges azoknak, akiknek:

-szívproblémája,

-magas vérnyomása,

-súlyproblémája (túl súlyos, vagy túl sovány),

-izom-, vagy izületi problémája van,

-volt már koraszülése,

-volt már vetélése,

-sokadik terhessége a jelenlegi,

-vérzései vannak.

Minden esetben meg kell kérdezned az orvost, hogy végezhetsz-e gyakorlatokat!

 

Mielőtt hozzáfognál, fel kell mérned, hogy milyen szinten állsz jelenleg. Ha eddig nemigen törődtél a tornával, nem most kell belefognod a sportokba. Ha előtte rendszeresen űztél valamilyen sportot, azt kisebb változtatásokkal elvben folytathatod, de a legtöbb terhes nő nem tudja (de nem is kell!) olyan intenzitással végezni a gyakorlatokat, mint teherbeesése előtt. Ha eddig nem tornáztál, akkor sincs minden veszve. Van néhány dolog, amit terhesen is csinálhatsz, pl. gyaloglás, úszás és terhestorna. A lényeg az, hogy viszonylag könnyen végezd a gyakorlatokat és mindig figyelj a tested jelzéseire. Alapszabály, hogy a pulzusod ne haladja meg a 140-et. Túl meleg időben sem szabad edzeni, a test hőmérséklete kihat a babára. Különösen, ha hányingered van, ne tornázz túl sokat!

 

Felkészülés

Rendszeresen kell tornázni, így lesz a leghatásosabb. Heti 3-5 alkalommal 20-30 perc torna az ideális. Mindig jól melegíts be és befejezésül lazíts! Bőven legyen ivóvized! A megfelelő ruházat nagyon fontos - bő, kényelmes ruhát vegyél fel, olyan melltartót, ami megfelelően tart.

 

Egyensúly-érzék

A negyedik hónap után változik a tested gravitációs középpontja, könnyen elveszítheted az egyensúlyérzékedet. Bár a baba nagyon biztonságos helyen van, legjobb védelem a megelőzés!

 

Ne hátonfekve!

A negyedik hónap után, háton fekvésnél a méh súlya elnyomhatja a mögötte futó fő vérszállító ereket. Ezáltal csökken a babához eljutó vér (oxigén) mennyisége. A legtöbb nő el is szédül, ha sokáig fekszik a hátán. Tehát, a háton fekvést jó elkerülni, nemcsak torna közben.

 

Ne ugráljunk!

A terhesség előrehaladtával csökkentsd a gyakorlatok intenzitását! Ha kevesebbet is tornázol, a megnövekedett súllyal ugyanolyan keményen fogsz dolgozni. Az utolsó harmadban el kell hagyni az ugrálós, futós gyakorlatokat. A túl sok ugrálás amúgy sem jó az ízületeknek és csontoknak, de főleg nem a terhesség alatt. A tested ilyenkor egy relaxin nevű hormont termel, amely meglágyítja a porcokat, ezzel segítve a csontoknak eltávolodni a szülésnél. Ez egy nagyon jó dolog, de emiatt nagyobb az esélye a sérüléseknek az ugrálós gyakorlatoknál.

 

Ne dolgozd túl magad!

Ha túlságosan megizzadsz, a tested melege rossz hatással lehet a babára. Mindig igyál sok vizet a torna előtt, alatt és után is! Ha bármi fáj, vagy csak kényelmetlen érzés, azonnal hagyd abba a tornát!

 

Megállás azonnal!!!

ha:

-fájdalmad, görcseid vannak,

-szédülsz,

-fáj a fejed,

-kifogytál a levegőből,

-megkeményedik a hasad,

-vérezni kezdesz,

-túlságosan felgyorsul a szívverésed

(általában 140-es pulzusig mehetsz, de ez néhány nőnek már túl magas érték, ezért van egy egyszerű beszéd-teszt - egyszerűen, ha már nem tudod folytatni a beszélgetést, miközben tornázol, túl sokat dolgoztál.

 

Mikor kezdhetsz újra a szülés után?

Normál szülés után ez általában 4-6 hét, császármetszés esetében 6-8, de megintcsak beszélj az orvosoddal, mielőtt hozzáfogsz a rendszeres edzéshez!

 

Vajúdás

2009.09.18. 21:58 - M.Monica

Címkék: vajúdás

 

Csupán néhány centiméternyi az út, amelyet a magzatnak meg kell tennie kifelé, mégis úgy tűnik, ez élete leghosszabb és legnehezebb kirándulása. A vajúdás alatt megváltozik a hagyományos tér- és időérzékelés. Néha évezredek telnek el egyetlen másodperc alatt, máskor hosszú órákat érzékelünk egyetlen pillanatnak. A szülő nő számára úgy tűnik, mintha valamiféle láthatatlan burok venné körül, amelyen még a szavak is nehezen hatolnak keresztül.

 

Az eggyé válás állapota

Sokak szerint a fájdalomérzet játszik kulcsszerepet e nem mindennapi állapot létrejöttében. Az ismert pszichológus, Feldmár András szerint eljön egy pillanat, amikor olyan fokúvá válik a fájdalom, hogy a folyamat átfordul, a szervezetben LSD 25 kezd termelődni. Ilyenkor a szülő nő "felülkerekedik a fájdalmon, egy olyan tudatállapotba kerül, amelyben már nem baj, hogy van fájdalom, mert amíg csak fájt, fájt, fájt, addig úgy érezte, hogy egyedül van. De ebből az egyedüllétből áttört az eggyé válás állapotába."

Szerencsés esetben a befelé fordulás olyan szintet is elérhet, hogy a szülő nő nem érzékeli azokat a külvilágból érkező ingereket, amelyek közvetlenül nem rá tartoznak. Sokszor előfordulhat azonban, hogy egyik pillanatról a másikra kizökken ebből a különleges helyzetből. Abban, hogy ez ne történjen meg, és minden zavartalanul haladjon, a kísérőknek van kulcsszerepük – az orvosnak, a szülésznőnek, az édesapának. Az ő feladatuk, hogy óvják a nőt minden zavaró tényezőtől. Egy ajtócsapódás, egy idegen megjelenése, de akár az oda nem illő szavak is kizökkenthetik a szülés folyamatából, vagyis összességében minden olyasmi, ami a vajúdó ellenére van. Michel Odent francia szülészorvos szerint a vajúdáshoz senki és semmi nem kell, csak egy kellemes kuckó, ahol félhomály van és meleg. Az orvos, illetve a szülésznő feladata pedig a csendes szemlélődés. Méghozzá az ítélkezés nélküli szemlélődés. A megváltozott tudatállapot ugyanis gyakran készteti a vajúdót arra, hogy furcsán beszéljen és cselekedjen. Ellökheti magától a segítő kezet, ráordíthat a párjára, hogy hagyja őt békén, kiabálhat, táncolhat és énekelhet a szoba közepén. Az ehhez hasonló szokatlan cselekedetek nem azt jelzik, hogy a vajúdó összeférhetetlen és hisztis. Ellenkezőleg: azt, hogy jó úton halad!

Nagyon fontos tehát, hogy mindenki, aki a szülésnél jelen van, tiszteletben tartsa az életet adó nőt, és kellő alázattal legyen jelen ebben a nem mindennapi pillanatban. Még lényegesebb azonban, hogy maga a vajúdó képes legyen elfogadni ezt a szokatlan helyzetet. Hétköznapi életünkben egyáltalán nem szokványos ugyanis, hogy hangosan világgá kürtöljük érzéseinket, esetleges fájdalmunkat. A fájdalom a mi kultúránkban olyasvalami, amit azonnal meg kell szüntetni. Itt azonban igenis helye van ennek az érzésnek. A fájdalom ugyanis jó barát. A vajúdás egyik nagy csodája, hogy minél inkább támogató erőként gondolunk rá, annál kevésbé érezzük majd tűrhetetlennek és félelmetesnek. Talán segít az is, ha végiggondoljuk, a méhösszehúzódásokat az oxitocin nevű hormon okozza, az, amelyet hagyományosan örömhormonnak vagy szeretethormonnak is szokás nevezni. Akkor is ez termelődött a szervezetünkben, és okozott gyönyörérzetet, amikor a gyerekünk megfogant…

 

Beavatkozások a vajúdás alatt

A kórházba érkező vajúdó nők ma igen változó gyakorlattal találhatják szemben magukat. Ezért fontos, hogy előre tisztázzuk – magunkban –, mi mit várunk el, mit szeretnénk. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO sok olyan beavatkozást sorol a kerülendők közé, amelyeket még ma is alkalmaznak a legtöbb szülészeti intézményben. A WHO például nem támogatja a rutinszerűen végzett beöntést és borotválást, de a magzat folyamatos monitorizálását sem, csak akkor, ha valami miatt szövődményre lehet számtani, mint például indított szülések esetében. Azonban az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy egyáltalán nem minden szülő nő érzi kellemetlennek vagy zavarónak ezeket a beavatkozásokat, sokak számára kifejezetten megnyugtatóak. Folyamatos NST-vizsgálat mellett is haladhat a szülés a maga belső ritmusa szerint. De érdemes tisztában lenni azzal, hogy a monitorizálás egyúttal ágyhoz kötöttséget is jelent, és ezzel azt is, hogy a kismama nem választhatja meg szabadon a testhelyzetét. Ez gyakran bizonyul hátráltató tényezőnek, a szülés üteme lelassulhat.

A szülészeti tankönyvek szerint a vajúdás hossza általában hat-nyolc óra, ami ettől eltér, azt többnyire kórosnak tekintik a fertőzésveszély miatt. Ezért, ha a szülészorvos úgy látja, hogy a vajúdás üteme nem megfelelő, akkor további beavatkozásokkal vagy gyógyszerrel – oxitocinnal – segíti elő a tágulást. A szülés gyorsítására szolgálhat a burokrepesztés is. Ez erőteljesebb munkára ösztönzi a méhet, többnyire hirtelen fellépő, erős fájásokat okoz. Hátránya, hogy tovább növeli a fertőzés kockázatát, ezért a szülést meghatározott időn belül be kell fejezni. Vagyis újabb beavatkozásokat vonhat maga után. Érdemes tudni, hogy a gyakori belső vizsgálat is növeli a fertőzésveszélyt. A WHO ajánlásában ezért az szerepel, hogy "a korai burokrepesztés mint rutineljárás nem indokolt."

Az oxitocin-infúzió a leggyakrabban alkalmazott beavatkozások közé tartozik. Gyakran indítják ezzel a szülést, és sokszor alkalmazzák "fájásgyengeség" esetén vagy akkor, ha a vajúdás valamilyen okból megáll, vagy a fájások hatástalanná válnak. Ez igen hatékony eszköze a szülés gyorsításának, ha a fertőzésveszély vagy más kockázati tényezők miatt hamarosan be kell fejezni. Komoly hátrányai is vannak azonban. Állatkísérletekből tudjuk, hogy a vénásan adagolt oxitocin leálltja a belső hormonképződést, nem jut el az agyba, ezért nem váltja ki az anyai viselkedésformákat sem. A vajúdásra azért is hat hátrányosan, mert ágyhoz köti a szülő nőt, és felborítja azt a kényes hormonegyensúlyt, amely hozzájárul a megváltozott tudatállapot kialakuláshoz, és ezzel megnehezíti a szülő nő munkáját.

 

Háborítatlanul

A tapasztalatok szerint a vajúdás akkor zajlik jó ütemben, ha a szülő nő biztonságban érzi magát, ha olyan környezetet teremtünk számára, ahol háborítatlanul, a maga módján és a maga ütemében szülhet. Erre kórházi körülmények között is lehet törekedni. Számtalan magyarországi szülészeti intézmény jó példája bizonyítja, hogy ez lehetséges. Michel Odent is egy francia kisváros kórházának szülőszobáját alakította át úgy, hogy emlékeztessen az otthoni kényelemre. A háborítatlan szülés lényege tehát nem a helyszín, hanem a nő igényeinek, a szülés folyamatának tiszteletben tartása.

– Otthon szüléseknél háborítatlanságra törekszünk. Soha nem végzünk például rutinszerűen burokrepesztést – magyarázza dr. Geréb Ágnes. – Ezzel ugyanis a fertőzésveszély miatt elköteleznénk magunkat a szülés befejezése mellett. Holott a vajúdás bármikor leállhat, abbamaradhat. Ha ez megtörténik, akkor sem avatkozunk be. Várunk, amíg a folyamat magától újraindul. Ha a magzat és az anya is jól van, akkor álláspontom szerint ezt bármeddig megtehetjük. A burok egyébként általában vagy a vajúdás kezdetén, vagy a kitolási szakasz elején magától is megreped. Tartózkodunk a rutin belső vizsgálatoktól is, mert ezek is növelik a fertőzés veszélyét, és a vajúdónak is felesleges kellemetlenséget okoznak. Oxitocin-infúziót nem alkalmazunk, csak akkor, ha ez magzati vagy anyai indokból mindenképpen szükséges. A vajúdót nem befolyásoljuk testhelyzetének megválasztásában, hiszen számtalanszor bebizonyosodott már, hogy a választásnak mindig megvan a jó oka. A vajúdó által választott testhelyzetben a baba kisebb fizikai ellenállásnak van kitéve. Elhisszük a szülő nőnek azt, amit mond. Ha a folyamat lassul, vagy elakad, akkor is csak javaslatokat teszünk. Tapasztalataim szerint a vajúdót segíti minden, ami közelebb viszi ahhoz az állapothoz, amelyben egy újszülött szeret lenni: ne fázzon, ne legyen melege, ne féljen, ne legyen szomjas, ne legyen éhes, ne kelljen magát tartania, legyen kibe kapaszkodnia, és legyen kinek a szemébe néznie.

 

Szoptass

2009.09.04. 14:33 - M.Monica

Címkék: szoptatás anyatej

 

Szoptatás

 

Az újszülött legjobb tápláléka az anyatej. Könnyen emészthető, véd a fertőzésektől és az allergiától. Ezenkívül a szoptatás öröm és meleg kapcsolat is: különleges kötődést jelent anya és gyermeke között. Vannak édesanyák és babák, akiknek a szoptatás a kezdetektől könnyen megy, másoknak viszont nem. A szoptatás leginkább az első hetekben jelent problémát. A lehetséges sok kérdés, aggódás és probléma ellenére a szoptatás a gyakorlattal egyre könnyebbé válik.

 

Minél hamarabb, annál jobb

 

A legjobb, ha a babát születése után azonnal mellre tesszük, mert ekkor a legerősebb a szopási ösztön. A legtöbb babának az első órában erős késztetése van a szopásra. A babák általában tudnak és akarnak is szopni.

Kolosztrum – amire minden újszülöttnek szüksége van

 

A kolosztrum sárga színű, un. Első tej, amit az anyamell már a terhesség alatt termelni kezd. Szülés után azonnal a baba rendelkezésére áll. Koncentrált táplálék, amely oly sok ellenanyagot tartalmaz, hogy a baba „első védőoltásának” is nevezik. A kolosztrum a baba összes szükségletét fedezi az első napokban.

 

 

Gyakran szoptassunk

 

Bár a kolosztrum tökéletes táplálék, ennek az első tejnek kicsi a mennyisége, ami ideális az első napokban. Mivel a baba csak most tanul a száján keresztül enni, kis mennyiséggel könnyebben boldogul, kevésbé érzi magát jóllakottnak, ez bátorítja, hogy gyakrabban szopjon, ami segíti a tejtermelés gyorsabb beindulását. A kolosztrumnak hashajtó hatása is van, elősegíti a mekónium kitisztulását a baba beleiből, és ez segít megelőzni az újszülöttkori sárgaságot. Minden csecsemő különböző szopási igényekkel születik. Szánjunk sok időt a szoptatásra az első napokban, hogy megismerjük gyermekünk igényeit. Ez sokkal könnyebb, ha az édesanya és gyermeke éjjel-nappal együtt vannak. Ha nyűgös a babánk, próbáljuk szoptatással megnyugtatni. Születése előtt soha nem érzett éhséget, és egy újszülöttnek kicsi a gyomra. Mindegy mikor evett utoljára, nyugodtan megszoptathatjuk újra. A szoptatott babát nem lehet túletetni. A szoptatás a baba minden igényét kielégíti: közelséget, megnyugtatást és táplálékot nyújt. Így az első hetek időszaka mindenki számára nyugodtabb és boldogabb lesz.

 

A rendszeres szoptatás egészséges tejtermelést eredményez. Mivel a tejtermelés a kereslet-kínálat elven működik, így minél gyakrabban szopik a baba, annál több tej termelődik. Legtöbb újszülött legalább 10-12-szer szopik 24 óra alatt, de természetesen a babák szopási szokásai különbözőek.

 

Felébresszük-e a babát hogy megszoptassuk? Előfordul, hogy 4-5 órát alszik egyszerre a baba, és nem tűnik éhesnek, amikor felébred. Ha kevesebb nedves pelenkája és széklete van, mint szokott, vagy nem hízik eleget, lehet, hogy minden 2-3 órában fel kell ébresztenünk, hogy megszoptassuk.

 

Mellgyulladás

 

Néhány édesanya melle nagyon feszülté és telté válik, amikor az anyatej mennyisége nő. A mellgyulladás jele a duzzadt, forró, vörös és fájdalmas mell, ami a többletvérnek és folyadéknak köszönhető. Azonnal kezeljük a begyulladt mellet. Szoptatás előtt tegyünk rá meleget, óvatosan masszírozzuk a mellbimbó irányába, szoptassunk gyakran. Az etetések között alkalmazzunk hideg borogatást, hogy visszaszorítsuk a gyulladást és a fájdalmat. Azonnali kezeléssel a mellgyulladás nem tart tovább 12-48 óránál.

 

Ha a baba nem tud ráharapni a gyulladt mellre, fejjünk ki egy kis tejet, hogy a bimbóudvar puhábbá váljon. Amennyiben a baba nem szopik eleget, hogy mindkét mell megkönnyebbüljön, fejjünk kézzel vagy mellpumpával, amíg a mell puhábbá nem válik. A folyadékbevitelt nem kell korlátoznunk.

 

Eleget evett-e a baba?

 

Sok édesanya aggódik hogy elég teje van-e, még akkor is ha félelmük alaptalan. A tejtermelés beindulása után számos módon bizonyosodhatunk meg arról, hogy gyermekünk eleget eszik:

 

*

 

Legalább 10-20 dkg-ot hízik hetente, illetve 45dgk-ot havonta. A súlygyarapodást a legalacsonyabb súlytól számítjuk és nem a születési súlytól.

*

 

Rendszeresen szopik, általában 8-12-szer naponta. A kevesebb szopás sem gond, ha eleget hízik a babánk.

*

 

Egészségesnek néz ki, jó a színe, bőre feszes, növekszik, valamint éber és aktív.

*

 

A babának legalább 5-7 nedves pelenkája lesz naponta, és minimum 2 széklete. A szoptatott babák széklete általában laza és formátlan, és sárga-sárgászöldtő a sötétig minden előfordulhat.

 

Csak az anyamellet kínáljuk!

 

Az egészséges csecsemőnek nincs szüksége sem tiszta, sem cukros vízre, sem pedig tápszerre. Ha egy baba cumisüveget vagy játék cumit kap, kevesebbet fog szopni, így az anya melle könnyebben begyulladhat a pangó melltől. A víztől és a tápszertől a baba jóllakik, így kevésbé fog érdeklődni a szopás iránt. A kutatások szerint a rendszeres tápszerezés gyorsan a szoptatás befejezéséhez vezet, általában 4-8 héten belül. Ez azért van így, mert az anya tejtermelése a kereslet-kínálat elvén működik – minél többet szopik a baba, annál több tej termelődik. De ennek a fordítottja is igaz. Minél ritkábban szopik egy baba (mert jóllakott a tápszertől) annál kevesebb teje termelődik majd az édesanyának. Azok az anyák, akik tápszert adnak mielőtt a tejtermelésük beállna, gyakran az „egyre több tápszer – egyre kevesebb anyatej” ördögi körébe kerülnek. Kutatások szerint azoknak az újszülötteknek, akiknek az első napokban vizet is adtak, nagyobb lett a súlyveszteségük, valamint jobban besárgultak, mint a kizárólag kolosztrummal táplált társaik.

 

A cumisüveget és játékcumit az első néhány héten könnyen okozhatnak „cumizavar”-t amikor a baba még csak tanulja a szopást. A baba számára megtévesztő, ha cumit is kap, hiszen másképp kell mozgatnia a nyelvét, száját és ajkát szopás közben, és másképp, amikor üvegből iszik vagy cumit kap. Ennek következtében másképp szopja az anyamellet, így kisebesíti azt, és ráadásul kevesebb tejhez is jut – több erőfeszítés árán. Vannak, akik teljesen vissza is utasítják az anyamellet. Amennyiben cumisüveg vagy cumi bevezetését tervezzük, próbáljunk várni a baba 1 hónapos koráig.

 

 

 

A LA LECHE LEAGUE INTERNATIONAL kiadványa alapján

 

Védőoltás

2009.08.20. 06:54 - M.Monica

Címkék: oltás védőoltás gyerekbetegségek

 

Tisztiorvosi tapasztalatok szerint a védőoltások ellenzői leginkább a mindenben a "lehető legtermészetesebben" elvet követők és a nagyon fiatal szülők közül kerülnek ki.

 

Ez utóbbiak valószínűleg azért nem tulajdonítanak nagy jelentőséget a kérdésnek, mert maguk sem tapasztalták már meg a védőoltások hatására megszűnőben lévő nagy járványokat, súlyos szövődményeket, és az oltásokban szereplő vírusok amúgy is ismeretlen, távoli, "egzotikus" betegségnek tűnnek számukra, amit "az ő gyerekük úgysem kaphat el".

 

Vannak olyanok is, akik éppen a gyengített vírus okozta következményektől tartanak.

 

Van értelme?

 

Hazánkban szerencsére tényleg nem fordult elő az elmúlt években sem torokgyík, sem kanyarós vagy gyermekbénulásos megbetegedések sorozata. Ez nem utolsósorban a korszerű oltási rendszernek is köszönhető. (Oroszországban például az 1990-es évek első felében ötezer gyerek halt meg diftériajárványban, az utóbbi években pedig Szerbiában és Németországban is felütötte a fejét kanyarójárvány.) Az oltások eredményeként ma már szinte mindenütt ismeretlen a fekete himlő, a "következő cél" pedig a gyermekbénulás megelőzése.

 

Szakértők szerint a cél az lenne, hogy országos szinten a gyerekek 90%-a be legyen oltva, mert ezzel az aránnyal már el lehet érni, hogy azok se betegedjenek meg, akik nem kapták meg a védőoltást. Hazánkban ma tizenegy kötelező védőoltás van (10 betegség ellen), amelyeket 14 éves korukig kell megkapniuk a gyerekeknek.

 

Mi az?

 

Az oltások beadását általában már a csecsemők pár napos korában, még a kórházi tartózkodás alatt megkezdik. A védőoltások szinte mindegyike azonos elven működik: a gyerekek a betegséget okozó vírus vagy baktérium legyengített (vagy első) változatát kapják meg. Ezzel azt érik el, hogy a gyerekek nem betegszenek meg az adott betegségben, de a vírusok, baktériumok megjelenését érzékeli a szervezet, így megkezdi az azok ellen szükséges ellenanyag termelését. Így amikor az adott betegség valóban "támadna", a gyerekek szervezete felkészülten tud védekezni azzal szemben.

 

Veszélyes?

 

Az egészséges gyerekek többsége legfeljebb nyűgös, egy-két napig lázas lesz az oltások után, de az oltás maga semmilyen kockázattal nem jár. (Más a helyzet, ha éppen beteg - náthás, lázas, stb. a kicsi, vagy a családban előfordult már epilepszia. Előző esetben el kell halasztani az oltás beadásának időpontját, amíg meg nem gyógyul a kicsi; utóbbiban különösen a szamárköhögés elleni védőoltással kell vigyázni, hogy ne alakuljon ki szövődményt - ezt minden esetben beszéljük meg orvosunkkal.)

 

Bizonyos oltások helyét ajánlott az oltást követő napokban borogatni, egyeseknél az injekció helyén kis, kemény csomó alakulhat ki. Ez semmilyen veszélyt nem jelent, rövid időn belül magától elmúlik.

 

Kanyaróoltás beadása után kb. tíz nappal jelentkezhet láz, esetleg kiütések, a mumpszoltás után három héttel pedig enyhén bedagadhat az arc - ezek normális jelenségek, de ha aggasztanának minket, esetleg a baba sokkal nyűgösebb lenne a szokásosnál vagy 38 fok fölé emelkedne a láza, forduljunk nyugodtan orvoshoz.

 

Mikor melyiket?

 

2006-tól az alábbi oltási rend működik Magyarországon:

Oltás beadásának ideje Oltás fajtája

0-6. hét BCG

2. hónap

 

DTPa-IPV-Hib

3. hónap DTPa-IPV-Hib

4. hónap DTPa-IPV-Hib

5. hónap

 

nincs (2005-ig másfajta oltási rend volt, amely szerint 5 hónaposan is volt kötelező oltás, 18 hónaposan viszont nem)

15. hónap MMR

18. hónap DTPa-IPV-Hib

3. év DTPa-IPV

6. év DTPa-IPV

11. év MMR

14. év Hepatitis B

 

 

Mit jelentenek ezek?

 

A betűjelek az alábbi oltásokat jelentik:

 

BCG: tuberkulózis elleni oltás

DTP: diftéria, tetanusz, szamárköhögés elleni oltás (korábban Di-Per-Te néven volt ismert)

Pa: csak tisztított antigéneket tartalmazó szamárköhögés elleni komponens

OPV: szájon át adott, élő, gyengített vírustörzseket tartalmazó oltóanyag gyermekbénulás ellen

IPV: inaktivált vírust tartalmazó gyermekbénulás elleni oltóanyag

HIB: Haemophilus influenzae baktérium elleni oltóanyag

MMR: mumpsz, kanyaró, rózsahimlő elleni oltóanyag

Hepatitis B: fertőző májgyulladás elleni oltóanyag.

 

Anyaság negyven felett

2009.08.17. 11:46 - M.Monica

Címkék: anyaság negyven felett

 

A szülészeti tankönyvek ideális anyai életkornak a 20-29. év közötti időszakot említik. A női egyenjogúság kiterjedésével azonban egyre gyakoribb a terhesség vállalásának kitolása a harmincas évek felé.

 

Hitelt érdemlő statisztikai felmérések szerint a 20-29. év közötti anyáknál legkisebb a sikertelen terhességek (korai és késő magzati veszteségek), és a szülészeti komplikációk gyakorisága. A nagy számok nyilvánvalóan nem hazudnak. Igazságuk mégis azt a már-már babonás félelmeket táplálja, mely az idősebb korban történő gyermekvállalást övezi. Hiszen mindenki hallott már olyanról, hogy valakinek "idióta" vagy "nyomorék" gyermeke született, mert "idős korban szülésre adta a fejét". Hátborzongató történeteket mesélnek idősebb szülőről, mert elvetélte magzatát, halva született gyermeke, ki kellett venni a méhét, stb.. Az egészségesen született gyermeket pedig "fel is kéne valakinek nevelni", "hogyan fogja gyermekét elindítani az életben", meg egyébként is "micsoda abnormális dolog, hogy saját gyermekének a nagymamája akar lenni". Így, az idősebb korban szülni kívánó asszonyokról ki sajnálkozva, ki megvetéssel, de a legjobb esetben is értetlenséggel vélekedik. Szerencsére még mindig sokan vannak viszont, akik a szülést az életkortól függetlenül, az asszony legtiszteletreméltóbb vállalásának tekintik.

 

 

 

Az említett indokolatlan félelmek sajnos még a szülésztársadalomban is gyakoriak. Gyakorta szomorúan értesülünk olyan esetekről, amikor a nőgyógyász nem vállalja a negyvenhez közeledő asszonyok meddőségének gyógyítását, mert "értse meg asszonyom, magának már semmi esélye", meg "addig erőlködünk, míg a végén rendellenes gyermeket fogunk összehozni". Az esetet elvállaló orvost a kollégái gyanakodva figyelik, a háttérben tudatlanságot vagy anyagi érdekeltséget sejtve.

 

Genetikai tanácsadás idősebb anyák számára

 

Az alábbiakban tekintsük át, mik is lehetnek az idősebb korban történő gyermekvállalás valós veszélyei a genetikai tanácsadás módszerével. A genetikai tanácsadás elsődleges megelőzés módszere, mellyel már a rendellenesség kialakulása is megelőzhető. Ennek érdekében a tanácsadó orvosnak tíz kérdésre kell pontos választ adnia. Az alábbiakban tekintsük át, milyen válaszokat adna egy orvosgenetikus 38 év feletti, egészséges, gyermeket vállaló nő számára a megválaszolandó kérdések sorrendjében.

 

 

 

1. Milyen veleszületett rendellenesség várható?

 

Idősebb anyai életkorban csak a kromoszómák számbeli rendellenességei a gyakoribbak. Ezek többsége az élettel össze nem egyeztethető súlyos, többszörös veleszületett rendellenesség. Kivételt képez a Down-szindróma (helytelen megnevezéssel mongolidiotizmus), melynek legfőbb jellegzetessége a súlyos értelmi fogyatékosság. Idősebb apai életkorral egy-két csontvázfejlődési rendellenesség mutat statisztikai összefüggést, ezek viszont olyan ritkák, hogy születéskorlátozást semmiképp nem indokolnak.

 

2. Eredményesen kezelhető-e a rendellenesség?

 

A Down-szindróma ma még eredményesen nem kezelhető betegség. A gyógypedagógia fejlődésével viszont egyre több Down-szindrómás tehető önálló életvitelre alkalmassá tenni. Az egykoron teljes képezhetetlenséggel járó rendellenességgel sújtottak ma már sokszor önálló munkavégzésre is alkalmasak.

 

3. Genetikai kockázat

 

A Down-szindróma teljes gyakorisága 1/1000 összes születés. A kockázat 40 éves korban már 2%, ami évente 1%-kal növekszik. Más rendellenesség gyakorisága nem mutat összefüggést az anyai életkorral.

 

4. Méhen belül idejében felismerhető-e a rendellenesség?

 

A Down-szindrómás gyermek születésének megelőzésére minden 37 év feletti terhesnek felajánlják a méhen belüli kromoszóma-vizsgálatot. A vizsgálat találati pontossága kvázi 100%, de kb. 2%-kal növeli a spontán vetélés kockázatát. Így mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy melyik kockázatot vállalja fel. A magasabb életkorban rutinszerűvé vált vizsgálatnak köszönhetően ma már a Down-szindrómás gyermekek túlnyomó többségét fiatalok hozzák a világra. A méhen belüli diagnosztikai lehetőséggel élő idősebb asszonyok esetében, azzal, hogy pozitív diagnózis esetén elvetetik gyermeküket, gyakorlatilag nulla annak az esélye, hogy Down-szindrómás gyermeket hozzanak a világra.

 

Megjegyzendő, hogy a vizsgálatot csak azoknál végzik el, akik biztosak benne, hogy beteg gyermeküket elvetetnék.

 

5. A gyermekvállalás anyai veszélyei

 

Kétségtelen, hogy idősebb anyai életkorban gyakoribb a magzati veszteség, szülészeti komplikáció és a császármetszés gyakorisága. Mindez nem közvetlenül függ össze a magasabb anyai életkorral. Az életkor nem betegség, tehát nem is jelenthet fokozott kockázatot, viszont az életkorral gyakoribbá válnak azok a belszervi és nőgyógyászati betegségek (pl. magas vérnyomás, cukorbaj, idült vesebetegségek, méhizom-daganat, stb.), melyek kockázatossá tehetik a terhesség kiviselését és a szülést. Ily módon természetes, hogy magasabb anyai életkor a szokásosnál is lelkiismeretesebb orvosi odafigyelést igényel.

 

6. A magzat teratogén ártalmának kockázata

 

Teratogén ártalomnak nevezzük a méhen belül fejlődő magzat külső tényezőre (gyógyszer, vegyszer, ionizáló sugárzás, anyai betegségek, stb.) visszavezethető károsodását. Az életkor növekedésével gyakoribbá válnak olyan betegségek, melyek önmagukban (pl. cukorbetegség) vagy a kezelésükre alkalmazott gyógyszer révén (pl. epilepszia) veszélyt jelenthetnek a magzatra, sőt az anyára is. A magasabb anyai életkor, önmagában, biztosan nem teratogén.

 

7. A család gazdasági-kulturális körülményeinek mérlegelése

 

Ezen a téren az idősebb szülők gyermekei egyértelműen előnyt élveznek. Negyven felé ugyanis a gyermeknevelés anyagi feltételei általában adottak. A fiatalabb szülők ideje általában tanulással, munkával, otthonteremtéssel, diplomaszerzéssel telik, így kevesebb idő (és pénz) jut a gyermek értelmi fejlődésének segítésére. Az Egyesült Államokban végzett reprezentatív felmérések szerint a harminc év felett szült anyák gyermekei számottevően intelligensebbek.

 

8. A szülők sorsának a gyermek életére gyakorolt hatása

 

A késői életkorban vállalt gyermekek fokozottabban vannak kitéve a szülők idő előtti elveszítésének. A szülőknek illik tehát gondoskodni olyan családi, rokoni és gazdasági környezet kialakításáról, mely a gyermekek számára a szülők elveszítése vagy munkaképtelenné válása esetén megfelelő létbiztonságot jelent. Erre az idősebb szülők figyelmét ritkán kell felhívni.

 

9. A rendellenes utód szülői fogadtatásának felmérése

 

A magasabb szülői életkor megfelelő gondozás esetén tehát nem jelenti a veleszületett rendellenesség fokozott kockázatát. Magyarországon a veleszületett rendellenességek születéskori gyakorisága 6,5%. Ezt általános kockázatnak nevezzük, mellyel minden szülőnek számolni kell. A rendellenességek többsége szerencsére jól gyógyítható. A gyermek önálló társadalmi életre való képtelensége viszont súlyos lelki és anyagi terhet jelent a család számára. Ezt a terhet az idősebb szülők jobban viselik. Jobb anyagi lehetőségük, magasabb fokú lelki intelligenciájuk, általános műveltségük a fogyatékos gyermek számára elviselhetőbb miliőt, a dinamikusabb testi és értelmi fejlődés lehetőségét biztosíthatja. A szülők korai elveszítése vagy munkaképtelenné válása esetén viszont a gyermek élete könnyen tragikusra fordulhat, így jövőjének biztosítása a szokásosnál is sokkal nagyobb körültekintést igényel.

 

10. A meglévő egészséges és beteg gyermekek számának jelentősége

 

A késői gyermekvállalás motivációjának ereje nagymértékben függ az egészséges és beteg gyermekek számától. Az egészséges gyermek hiánya, sok esetben, oly mértékben készteti az anyát a gyermekvállalásra, hogy olykor ténylegesen fennálló anyai életveszély sem tántoríthatja el. Máskor, a fogyatékos gyermek által okozott életminőség-romlás a minimális veszély vállalásától is elriasztja az anyát. A végső döntés a szülők motiváltságának és ellenérzéseinek az eredője. Az idősebb szülők döntései általában megalapozottabbak.

 

 

 

Az idősebb anyai korban történő gyermekvállalás tényleges veszélye

 

A magasabb életkorban vállalt terhességet mindenképp szent elhatározásnak kell tekintenünk. Arra azonban senkit sem bíztatnánk, hogy az első szülést 30-32 év fölé időzítse. Ennek oka, hogy a fogamzóképesség 30 év felett rohamosan csökken. Míg az éves (szándékos) teherbeesési arány 20-30 év között 80% (egészséges szülők esetén), addig 30-35 év között ez az arány már csak 65%. 35 év felett a fogamzóképesség-zavarok kezelése is eredménytelenebb. A túlzott kivárásnak súlyos következménye a gyermektelenség.

 

Az idősebb korban vállalt anyaság társadalmi jelentősége

 

Az orvosgenetikus a genetikai tanácsadás során a társadalom érdekeit is képviseli, de sohasem a családtervezők érdekei ellenében! Az idősebb korban történő gyermekvállalás nemcsak a születésszám kívánatos emelkedését eredményezi. Megszületésük komoly hozzájárulás lehet hazánk társadalmi fejlődése személyi feltételeinek megteremtéséhez. Az esetleges veszélyek minimalizálása, természetesen, többletráfordítást igényel. A szükséges anyagi eszközök rendszerbe állításán túl a ma még elutasító orvosi szemlélet gyökeres megváltoztatására is szükség lenne. Forrás: HáziPatika

 

A fitymáról

2009.08.11. 10:51 - M.Monica

Címkék: fityma hímvessző fütyi körülmetélés fitymaszűkület fityma letapadása

 

A fityma vagy más néven előbőr (lat. praeputium) a férfi nemi szerv része, a hímvessző végén a makkot fedő visszahúzható, illetve erekció esetén visszahúzódó dupla bőrredő. A hímnemű emlősállatok többségének nemi szerve rendelkezik a makkot védő bőrréteggel, de a fityma kifejezést a mindennapi szóhasználatban az emberi férfi nemi szerv részét alkotó bőrredőre szokás használni.

A fityma egy kettős bőrredő, nyugalmi állapotban általában teljesen vagy részben a makkra simul. Két, különböző jellegű részből áll. Külső része az ún. külső fityma, amelynek felülete, jellege megegyezik a hímvesszőt borító bőrfelülettel. A nyugalmi állapotban a makkal érintkező ún. belső fityma azonban más jellegű, a szemhéj és a szájüreg belső bőrfelületeire hasonlít. Rugalmasan, szorosan simul a makkhoz. A fityma végét alkotó gyűrű gazdag idegvégződésekben, így a szexuális tevékenység során is szerephez jut. A fityma a pénisz alsó részén a fitymafékkel kapcsolódik a makkhoz.

A fityma elhelyezkedése a hímvesszőn. Balra a fityma visszahúzott állapotban a merev hímvesszőn. Középen a makk alulsó része, középen a makkot a fitymával összekötő fitymafék. Jobbra: a nyugalmi állapotban lévő hímvessző, amelynek makkját a fityma takarja.

Mérete felnőttkorban egyénenként igen eltérő lehet. Gyermekkorban többnyire teljesen beborítja a nyugalmi állapotban a makkot. Felnőtt korban a férfiak egy jelentős részénél csak részlegesen fedi a makkot.

A fityma nyugalmi állapotban védi a makk idegvégződésekben gazdag és érzékeny bőrét a mechanikai hatásoktól és szennyeződésektől. A fitymán található idegvégződések a szexuális tevékenység során a szexuális ingerek keltésében is részt vesznek. A fityma további szerepéről az orvostudományban még napjainkban is viták folynak. Létezik olyan elmélet, amely szerint a közösülésnél a női hüvelyben mozgó pénisz makkján fel-le gördülő fityma szerepet játszik az orgazmus kialakulásában. Más elméletek a fitymával rendelkező és azzal nem rendelkező (körülmetélt) férfiak körében végeztek felmérések eredményeire hivatkozva, miszerint a szexuális funkciókban nem találtak érdemi eltéréseket, cáfolják ezt a nézetet.

Tisztálkodás

A makk és a fityma között fehér színű, faggyúszerű váladék (szmegma) keletkezik, amelyet a makk peremén elhelyezkedő mirigyek termelnek. A felgyülemlett és bomlásnak indult szmegma gyulladás forrása lehet, ezért a napi tisztálkodás során fontos a makk tisztán tartása is, ez a fityma hátrahúzása után végezhető el.

A fityma betegségei

Fitymaszűkület

Fitymaszűkületről beszélünk, ha a fitymát alkotó bőrredő nyílása szűk. Ilyen esetben az erekció során a megnagyobbodott makkról a fityma egyáltalán nem, vagy csak nehezen húzható hátra. A fitymaszűkület megnehezíti a hímvessző tisztán tartását. A fityma és a makk között felgyűlő váladék gyulladást okozhat. Szexuális tevékenység – közösülés, maszturbálás – során a szűk fityma berepedhet, a kialakuló hegek miatt a fitymaszűkület tovább súlyosbodhat, visszatérő gyulladások forrása lehet. Felnőttkorban gyakran kíséri a cukorbetegséget fitymaszűkület.

 

A fitymaszűkületet műtéti eljárással korrigálják, mértékétől függően a fityma teljes vagy részleges eltávolításával. Kismértékű fitymaszűkület esetén gyakran elég csak a fityma szélének a bemetszése néhány helyen - bár ez esztétikailag megkérdőjelezhető végeredménnyel járhat. A beavatkozás ambuláns ellátás keretében, helyi érzéstelenítés mellett történik. Az elhanyagolt, kezeletlen fitymaszűkület következtében nagyobb eséllyel alakulhat ki péniszrák.

Rövid fitymafék

A fitymával kapcsolatos problémák közé sorolják a fitymafék rövidségét. A fitymát a makk alsó pereméhez kapcsoló húrszerű képződmény a szexuális tevékenység során feszül, ezért berepedhet. A rövid fék ambuláns műtéti beavatkozással egyszerűen korrigálható, amikor a fitymaféken egy kis bevágást ejtenek.

Fityma letapadása

Csecsemőkorból visszamaradó rendellenesség. Születéskor a fiúgyermekek fitymája hozzá van tapadva a makkhoz. Néhány hónapos korban a fityma és a makk szövetei fokozatosan elválnak egymástól, a fityma hátrahúzhatóvá válik. Gyakran előfordul azonban, hogy a fityma részlegesen vagy teljesen letapad, és nem húzható hátra. A letapadt fityma gyulladást okozhat, és gyakran párosul fitymaszűkülettel, ezért orvosi beavatkozást igényel. Ennek során a fitymát az orvos egyszerűen hátrahúzza.

Körülmetélés

A körülmetélés a fityma egészségügyi, vallási okok, vagy egyéb meggyőződés miatt végrehajtott orvosi eltávolítása. Körülmetélés során a fitymát sebészi úton, helyi érzéstelenítés mellett teljesen eltávolítják, így az nyugalmi esetben sem borítja a makkot. Egyes országokban vallási meggyőződés, vagy a tradíciók miatt már gyermekkorban végrehajtják a körülmetélést.

 

Körülmetélés (circumcisio)

2009.08.08. 13:27 - M.Monica

Címkék: fityma körülmetélés fitymaszűkület fityma letapadása

 

A körülmetélés az egyik legrégebben végezett sebészi procedúra a földön. A bevatkozást már 6000 évvel ezelőtt végezték az ősi Egyiptomban is. Circumcisió aránya USA-ban 90% körüli, ezzel szemben az Európai országokban sokkal ritkább.


A fityma bőrének különböző funkció vannak:
• Védi a húgycsövet és a glans penis-t a külső behatásoktól
• Nagyon sok érző idegvégződés található a fityma bőrének bellemezén, mely sexuális élményeket erősíti
• „kenőanyagot” szolgál a hüvelyi behatoláshoz
• Lokális immunbarrier (Langerhans sejteket) tartalmaz
• Esetleges férfi nemi szervet érintő műtéteknél, ez a fityma bőre jól felhasználható

A körülmetélés indikációi
1. Kóros fitymaszűkület, bőr nem húzható le a makkról.
2. Visszatérő ún. paraphimzózis, ilyen esetben a fityma bőr nehezen húzható nyugalmi állapotban vissza a hímvesszőre, vizenyő, gyulladás alakul ki.
3. A fityma bőrét érintő betegségekben ilyen pl. a bőr elfehéredésével járó szűkület (Lichen sclerosis, Balanitis xeroitca obliternas BXO)
4. Condyloma acuminatum penis esetén
5. Különböző penis műtétek esetén
6. Nem orvosi indikáció: vallási, kulturális, szociális, személyes ok


körülmetélés

 

Bárányhimlő

2009.07.10. 17:51 - M.Monica

Címkék: fertőzés kiütés bárányhimlő gyerekbetegségek

 

A vírus

 

A betegséget, akárcsak az övsömört, a herpeszvírusok csoportjába tartozó varicella zoster vírus okozza.

 

Általában gyerekbetegségnek tartják, bár a vírusfertőzés bármilyen korban előfordulhat. Tény azonban, hogy azok a "szerencsésebbek", akik még serdülőkoruk előtt átesnek a betegségen, hiszen gyerekkorban a bárányhimlő lényegesen enyhébb lefolyású, többnyire komplikációk nélkül zajlik le, míg felnőttkorban gyakoribbak a súlyosabb, akár komoly szövődménnyel járó megbetegedések. Az emberek közel 90%-a esik át a bárányhimlőn, túlnyomó részük (95%) valóban 15 éves kora előtt.

 

Tüntetek

 

A jellegzetes piros, viszkető pöttyök mellett gyakori a nem túl magas (általában 38,5 fok alatti) láz - a lappangási idő után legtöbbször ez jelentkezik először, utána a vörös göböcskék, kiütések. Ez utóbbiak a fülek mögött és az arcon láthatóak legelőször, majd fokozatosan terjednek a has, törzs, végtagok irányába.

 

A kiütések a betegség lefolyása során folyamatosan változnak. Eleinte pirosas, gombostűfejnyi foltok (makulák) jelennek meg, majd göbcsék (papulák) lesznek belőlük, amelyeken aztán kialakulnak a harmatcseppre emlékeztető hólyagok (vezikuák).

 

Ezek a hólyagok a test minden részén - talpon, szájban, stb. is - megjelenhetnek, de a kiütések száma mindenkinél más és más. Vannak, akiken alig látszanak, míg a kevésbé szerencsések testén akár 4-500 is megjelenhet belőlük.

 

A bárányhimlő gyerekkorban általában nem veszélyes, de roppant kellemetlen tünetekkel jár. Az égő, viszkető érzéstől, hőemelkedéstől a gyerekek nyűgösek, nehezen kezelhetőek, étvágytalanok, gyengék, "elanyátlanodottak" lesznek - próbáljunk türelmesek lenni velük.

 

Fertőz?

 

A bárányhimlő különösen ragályos - a még nem védettek számára. Terjed cseppfertőzéssel, a hólyagokhoz érve, de még a használati tárgyak is közvetíthetik.

 

Lappangási ideje 2-3 hét; ez alatt az idő alatt általában nem is tudunk a fertőzésről, mert a jellegzetes kiütések csak ez után jelennek meg. A szervezetben ezekben a hetekben szaporodnak a vírusok, de a beteg ilyenkor még panaszmentes. A vírushordozó beteg a kiütések megjelenése előtti két napon fertőz leginkább.

 

A teljes lefolyási idő a kiütések megjelenése után körülbelül két hét. A gyógyulást általában a pörkök leválása utántól számítják, de a pörkök már nem tartalmaznak élő kórokozót.

 

A fertőzésen átesettek szervezetében még sok-sok évig lappang a vírus (a gerincoszlop melletti idegdúcokban), ezért tud a nagyon legyengült immunrendszer esetében, főleg idősebb korban újra megjelenni - övsömör formájában. Mert aki egyszer átesett a bárányhimlőn, életre szóló immunitást szerzett.

 

Kezelés

 

A legtöbb megbetegedés csak tüneti kezelést igényel, hogy a hólyagok felülfertőződését és a pörkök levakarását megakadályozzuk, elkerülve ezzel a maradandó hegesedést.

 

Vizes borogatás vagy krémezés helyett használjunk inkább mentolos hintőport. A krémek elzárhatják a levegőtől a bőrt, és ha az nem tud megfelelően "lélegezni", kiváló talajt teremtünk a baktériumok és egyéb kórokozók számára. Az egyik gyakori tévhittel ellentétben nyugodtan zuhanyozzuk, szappanozzuk le többször a gyereket, így elkerülhetjük a további bakteriális fertőzéseket. (Ha bakteriális fertőzés alakulna ki, antibiotikumra lesz szükség.)

 

Törülközésnél arra ügyeljünk, ne dörzsöljük a bőrt, csak finoman itassuk a vizet. Legyünk óvatosak a hajas fejbőrön is - moshatjuk, öblíthetjük, de törülközésnél, fésülésnél vigyázzunk, nehogy megsértsük a hólyagokat.

 

Használhatunk viszketést csökkentő szereket is - az orvosok egy része ajánlja, mások ellenzik a szájon át szedhető antihisztaminokat. (Ha ezek mellett döntünk, feltétlenül kérjük ki a gyerekorvos tanácsát a szedés megkezdése előtt.)

 

Védőoltás

 

Ma már hazánkban is kapható a bárányhimlő elleni védőoltás - de nem tartozik a kötelező védőoltások közé. Ez az úgynevezett aktív megelőzési forma gyengített varicella vakcinát tartalmaz, tartós immunitás kialakítására is alkalmas és nem jár szövődménnyel - gyakorlatilag egy rendkívül enyhe lefolyású, mesterségesen előidézett fertőzésről van szó, mint a legtöbb védőoltás esetében.

 

A védőoltás 9 hónapos kortól adható, bár általában másfél éves kor előtt nem ajánlják. 12 éves kor alatt egy, e fölött 2 oltásra van szükség a megfelelő védettség kialakításához.

 

Különösen fontos lehet az oltás például idősek vagy kismamák esetében, akik addig nem estek át a fertőzésen, mert a terhesség alatti megbetegedésnek komoly szövődményei lehetnek, amelyek nem csak a mamát, hanem a babát is veszélyeztetik.

 

koszmó

2009.07.02. 08:03 - M.Monica

Címkék: haj hajmosás hajápolás koszmó babahaj

 

Dús lobonc vagy pár szál pihe?

 

Hogy mekkora hajkoronával születik a baba, általában örökletes tényezők határozzák meg. Sokuknak csak néhány világos pihe növekszik a fején, alig láthatóan. Ezek a pihék aztán folyamatosan cserélődnek; megeshet, hogy amikor sapkát adunk a kicsire, van "haja", aztán amikor levetjük róla a sapkát, hirtelen nincs "haja": az összes kis pihe ott maradt a sapka belsejében, de már érezzük, talán látjuk is a növésben lévő újabb szálakat. A szőke vagy világos szín sokszor 1-2 éves korra "besötétedik", a barna, fekete ritkán változik.

 

A legtöbb baba már az első hetekben elveszti születéskori hajfürtjeit. Ilyenkor még nem működnek szabályosan a hajhagymák, ezért néhányuknál akár hónapokba is telhet, amíg újra "szép frizurát" növesztenek. Persze vannak szerencsések is, akik születéskori dús, hosszú hajukat megőrzik, folyamatosan növesztve tovább az első évek alatt.

 

Az első években nem érdemes sűrűn borotválni a kicsi fejét, csak hogy "megerősítsük" a hajat; szakemberek szerint tévhit, hogy ha kopaszra borotváljuk a kicsi fejét, elősegíthetjük a dús, erős haj kialakulását. Egyszerűen ki kell várni, amíg a hajhagymák megfelelő működése kialakul, és minden hajhagymából kinő a hajszál.

 

A fejbőr ápolása

 

Talán nem is gondolunk rá, de még azt a pár szál pihét is nap mint nap ápolnunk kell. Bár a baba haja nem igényel több órás gondozást, néhány percet szánjunk rá minden nap, hogy átdörzsöljük a fejbőrét puha kefével, esetleg olajos vattával. Ezzel az egyszerű művelettel serkenthetjük a vérkeringését, a hajhagymák működését és sokat tehetünk a koszmó kialakulása ellen is.

 

Koszmó (Seborrhoea)

 

Akkor sem kell azonban kétségbe esni, ha kialakul a koszmó. Ártalmatlan, a túlzott, zsíros korpásodáshoz hasonló jelenség, amely leginkább a kutacs tájékán, fejtetőn jelentkezik. Jellemzően az első hónap vége felé szokott megjelenni a hajas fejbőrön - sokszor az arcon megjelenő tejkiütésekkel egy időben - ez a sárgásbarna színű, vastag, pikkelyszerű felrakódás, amely a rossz vérkeringés miatt alakul ki elhalt hámsejtekből és a bőrmirigyek faggyújából. Általában féléves korra szelídül, de akár egyéves korig is tarthat, amíg végleg eltűnik.

 

Az elhalt hámsejteket próbáljuk meg kíméletes dörzsöléssel eltávolítani. Fürdetés előtt néhány órával minden nap kenjük be olajos (gyógyszertári napraforgó-, oliva- vagy babaolaj is megfelelő lehet) vattával, húzzunk rá egy vékony cérnasapkát, és hagyjuk rajta fürdetésig. Fürdéskor meleg vízzel, puha kefével, fürdőszivaccsal vagy frottírtörölközővel dörzsöljük át, fokozatosan és finoman eltávolítva az elhalt hámsejteket.

 

Ne akarjunk elsőre megszabadulni az összes "feleslegtől"; több alkalomra van szükség, mire az egész fejet meg tudjuk tisztítani.

 

Amennyiben az olajos dörzsölés nem volna elegendő, a gyógyszertárakban vény nélkül is kapható egy emulzió - egyszerű a használata, leírását mellékelik hozzá. Létezik egy szaliciles kenőcs is, azt a gyerekorvossal kell felíratni, csak receptre kapható.

 

Olaj helyett a puhításra használhatunk körömvirágkrémet is: ezt ugyanúgy a fejre kenjük, mint az olajat, néhány órán át hatni hagyjuk, majd finoman ledörzsöljük.

 

Tehetünk a kicsi fejére kamillateás borogatást is (fél-egy óra hosszan hagyjuk rajta), és érdemes napközben, akár többször is átkefélni a hajas fejbőrt puha kefével.

 

Szájpenész

2009.06.20. 10:19 - M.Monica

Címkék: száj szájpenész szájfertőzés

A szájpenész, orvosi nevén soor, a szájnyálkahárya gombás fertőzése, melyet a candida albicans nevű faj okoz, és mely elsősorban csecsemőknél és időseknél alakul ki, akiknek még (vagy már) gyenge az úgynevezett sejtes típusú immunvédekezése. Mint a gombás fertőzések általában, ez a típus is a nyálkahártyát, a bőrt és a bélrendszert támadja.

 

A candida gomba az egészséges ember szervezetében (pl. a hüvelyben) is jelen van, kis mennyiségben. A nedves, sötét, meleg helyeken él, ezért jelentkezik újszülötteknél és csecsemőknél elsősorban a szájüregben.

 

A babák a szülés alatt is megfertőződhetnek az anyai hüvelyváladéktól, de a nem megfelelően sterilizált cumik, gumieszközök is okozhatják. Lappangási ideje 2-5 nap.

 

Hogyan ismerhetjük fel?

 

A szájpenész először a szájüreg belsejében, majd a nyelven (ritkán a garaton is) megjelenő vastag, fehéres-szürkés lepedék. Eleinte kisebb foltokban láthatjuk, súlyosabb esetben összefüggő lepedékréteget alkot.

 

Ez a leírás akár a szoptatás után a szájban maradt tejlerakódásra is illene, ám míg ez utóbbit könnyen letörölhetjük, a szájpenész igen makacs; erősen ragaszkodik a helyhez, ahol egyszer megtapadt, és erőteljes dörzsöléssel is nehezen távolítható el. Ilyenkor az alatta lévő nyálkahártya vöröses, vérzékenye marad egy darabig, de ez idővel elmúlik.

 

Ebben a fázisban a babák általában észre sem veszik, nem látszik rajtuk semmi - ritkán azonban már ilyenkor is előfordulhat étvágytalanság, nyugtalanság. Az igazi nyűgösség azonban később várható, amennyiben nem sikerül megszabadulnunk a fertőzéstől.

 

Mivel jár?

 

Ebben az esetben ugyanis a gombatelepek leválnak a szájüreg faláról, a baba lenyeli azokat, így áthaladnak a bélcsatornán - ahol emésztési zavart, hasfájást okozhatnak - és a széklettel ürülnek. Ezért, jellemzően körülbelül két héttel azután, hogy a szájüregben megjelenik a szájpenész, a baba popsiján is észrevehetővé válnak a kiütések (pelenkakiütés).

 

Ilyenkor már a baba viselkedése is biztosan megváltozik; a fenti okok miatt változhatnak az étkezési szokásai, nyűgössé, ingerültté válhat.

 

Mit tehetünk?

 

Ha nem vagyunk benne biztosak, vajon csak a lerakódott tejről vagy valóban szájpenészről van-e szó, tekerjünk egy steril gézlapot a kezünkre, mártsuk kamillateába és töröljük át a baba szájüregét. Ha ez segít, nyugodtak lehetünk, hogy csupán az ottmaradt tej okozott riadalmat.

 

Amennyiben valóban szájpenészről van szó, de még csak a szájüreg fertőződött, gombaölő ecsetelőre lesz szükségünk. Legelterjedtebb vény nélkül kapható ecsetelő a borax-glicerines oldat (rózsaméz), de például a gyógynövényboltokban kapható grapefruitmag-kivonat olaja is hatásos lehet. Mártsuk bele az ujjunkra tekert steril gézlapot, és erőteljes mozdulatokkal, jól rányomva töröljük át a baba szájüregét. (Nem elég finoman törölgetni, mert úgy soha nem tűnik el.) Érdemes ilyenkor a mellet, a cumikat, vagyis mindent alaposan fertőtleníteni és áttörölgetni az oldattal, ami a baba szájába kerül, hogy elkerüljük a felül- és visszafertőzést.

 

Általában napi hat alkalommal kell ezt a műveletet elvégezni, vagy minden szoptatáskor. Aki nem bánja, hogy ordít ilyenkor már a pici, könnyebben hozzáfér a száj belső felületéhez, de van, aki szívesebben időzíti szoptatás utánra.

 

Amennyiben már a bélrendszer is fertőződött, mindenképpen orvoshoz kell fordulni (ha csak külső fertőzésről van szó, azaz csak a szájüregben jelentkezik, akkor is érdemes a kicsit megmutatni az orvosnak, kikérni a tanácsát). Ilyenkor általában tartósabb, babát is, mamát is érintő kezelést javasolnak, a fertőzés súlyosságától függően.

 

Amikor már a bélcsatorna is fertőződött, érdemes kifejezetten boraxos popsitörlőt és specilis popsikenőcsöt beszerezni, és ezeket körülbelül a fertőzés megszűnése után még egy-két hétig használni.

 

Nagyon fontos ilyenkor a baba bőrének minél gyakoribb szellőztetése. Amennyit csak lehet, hagyjuk szabadon a popsiját. Jótékony lehet még az óvatos infralámpázás; a babát fektessük le meztelenül, takarjuk le egy textilpelenkával, a lámpát pedig tegyük fölé (a polcra, falra szerelve) olyan magasságba, hogy ne égesse, csak kellemes meleg jusson el hozzá. Akár egy órát is szunyókálhat így a lámpa alatt, a bőrének nagyon jót fog tenni.

 

A mama

 

Néha a fertőzés átterjedhet a kismama mellére, mellbimbójára. Feltétlenül forduljon orvoshoz; valószínűleg gombaölő port fog javasolni, szükség esetén gyógyszert ír fel. Sebes mellekkel a szoptatás nagyon fájdalmas is lehet, de fontos, hogy ilyenkor a fájdalom ellenére is kitartsunk, ne hagyjuk abba a szoptatást. Előtte-utána azonban törölgessük át a mellet is, a baba száját is borax-glicerines oldattal, és fokozottan ügyeljünk a cumik, mellszívó stb. sterilizálására.



süti beállítások módosítása