Baba-mama-dolgok

Az egészséges táplálkozás kialakítása
A mai rohanó világban az étkezésünk is gyorssá vált. A gyorséttermek, gyorsbüfék, menük mind arra csábítanak, hogy hamar teletömjük a bendonket, és már szaladjunk is tovább. Pedig ennek nem így kellene lennie.


Az egészségés, nyugodt étkezést igényli a szervezetünk. Ha rohanunk, falunk, tömünk, akkor elobb-utóbb emésztési és táplálkozási zavarok léphetnek fel. Éppen ezért nagyon fontos, hogy az egészséges táplálkozást már kisgyermekkorban el kezdjük kialakítani.





Eleinte az anya és baba kapcsolat a meghatározó. Anya adja a táplálékot. Az anya jelenti a társas kapcsolatokat, a megnyugvást, a boldogságot és még sok minden mást. Ezért a szoptatásnak nagyon fontos szerepe van. De a tápszeres kisbabák is megkaphatják ezt a közelséget, ezt az örömforrást. Igyekezzen az anyuka minden esetben olyan közel emelni a babát magához, amennyire csak lehet. A szoptatás, a baba etetése elengedhetetlen fizikai kontaktust is ad a gyermekne, éppen ezért nyugodt körülmények között történjen. A baba és anya ilyenkor teljesen egymásra hangolódik, és a simogatáson és szemkontaktuson keresztül egy beszéd nélküli kommunikációt folytatnak egymással.


Mit egyen a baba?

Ahogy no a baba az anyatejen kívül már más táplálékra is szüksége lesz. 4-5 hónaposan sárgarépát, burgonyát, almát, banánt tehetünk elé, de már az összeturmixolt csirkehússal is meg lehet kóstoltatni. Ha azonban ellenkezik, akkor ne eroltessük neki az ételt. Próbáljuk meg pár nap múlva megint.


6-8 hónapos kora körül már a fent említett gyümölcsök mellett megkínálhatjuk karfiollal, spenóttal, brokkolival, karalábéval, cukkinivel. Jó, ha a baba már ekkor a konyhában lesegeti, hogy anya mit csinál az étellel. Közben lehet énekelgetni, beszélgetni a kicsivel, így senki nem unatkozik.


Egy 9-10 hónapos baba a kanalat már ügyesen tudja fogni. Hadd próbákozzon az evéssel egymaga is. Bátorítsuk, beszélgessünk vele, nehogy elkeseredjen egy-egy sikertelen próbálkozás után.
Tegyünk a tányérjára minél színesebb ételeket, amik felkeltik az érdeklodését: sárgarépareszeléket, kiwi karikákat. Ha nincs a családban tejallergia, akkor túrót gombocókká formálva. Ezek könnyen megfogható és finom ennivalók. Különféle ízekkel ismertessük meg gyermekünket. Hadd tapasztalja meg, hogy a savanyu, sós, édes ízeket. Minél változatosabb ételeket eszik, annál szívesebben fog az evésnek kezdeni. Ez persze nem azt jelenti, hogy mindig extrém ízek kerüljenek a tányérra. Kenyér, lekvár, paradicsom, joghurt kerülhet már elé.


10 hónapos kor után pedig nem is nagyon kell a gyermeknek külön fozocskézni. Nem kell nagy dolgokra gondolni a fozéssel kapcsolatban. Ügyeljünk azonban, hogy az étel ne legyen túl sós vagy fuszeres. Egyszeru, könnyen elkészítheto ételeket válasszunk. A kisbabánk addig a hordozóban ülve szemlélheti a konyhában történteket.


Ettol az idoszaktól kezdve tehát még fontosabbá válik, hogy mi kerül a család asztalára. Aki egészséges gyermeket szeretne nevelni, az odafigyel az étkezésére, étkeztetésére.



A fehérjék, a szénhidrátok, az ásványi anyagok, a vitaminok mind-mind szükségesek a gyermekünk egészséges fejlodéséhez.


A gyerekek és a felnottek közötti táplálkozásban többnyire csak az adagok nagyságában van különbség, nem pedig az összetételében. Igyekezzünk jó minoségu élelmiszereket vásárolni, és úgy állítsuk össze a család étrendjét, hogy lehetoleg 2/3 része növényi eredetu legyen. A gyerekek étrendjében speciálisan legyen minden nap tej vagy valamilyen tejtermék.


Az egészséges táplálkozáshoz elengedhetetlenül fontosak az alábbi élelmiszerek:
- Zöldségfélék, gyümölcsök, hüvelyesek, gabonafélék, melyek az egészséges növekedés alapjait képezik.
- Tej és tejtermékek, amelyek kálciumtartalma a csontfejlodéshez szükséges.
- Tengeri hal, ha lehet, heti egy alkalommal, mely magas jód- és ásványi anyag tartalommal rendelkezik. Emellett kituno fehérjeforrás is.
- Kevés hús, kolbász- és szalámifélék, tojás. Az izomzat fejlodésében fontos szerepük van, de étrendünkben ne legyen a középpontban.


Koleszterin


A koleszterin egy része a táplálékon keresztül jut be a szervezetbe, de a szervezet maga is eloállítja. Fontos szerepe van a sejthártyák felépítésében, és bizonyos hormonok eloanyagát képezik. A felesleges koleszterin azonban az érfalakon rakódik le, és érszukületet, érelmeszesedést okozhat.


Hogy ez ne történjen meg, fogyasszunk minél több rostot. Ezek a friss és aszalt gyümölcsökben, a zöldségfélékben, a hüvelyesekben (bab, borsó, lencse), az olajos magvakban (dió, mogyoró) és a teljes kiörlésu gabonaipari termékekben nagy mennyiségben található. A rostoknak nagyon jó hatása van a szervezetre. Védenek az elhízás ellen, serkentik a bélmuködést. Segítenek a cukorbetegség kezelésében, és csökkentik az epeko kialakulását.

A telítetlen zsírsavak (növényi olajok) és a tengeri halak csökkentik a vér koleszterintszintjét. Próbáljunk gyermekeinknek minél többször halféleségeket adni akár párolt vagy sütött formában.


Só


Magyaroszágon túlzottan sósan táplálkozunk. A férfiak négyszer, a nok háromszor annyi sót fogyasztanak, mint amennyi a szervezet számára szükséges lenne. Az ajánlott napi mennyiség 5g. Ehelyett az élelmiszerek zöme túlsózott. A kenyérnek, a konzerveknek magas a sótartalma. Ha ilyeneket fogyasztunk, akkor utána a szomjúságérzetünk is megno. A fiatalok nagy része ezért iszik sokszor cukros üdítoitalokat.


Pedig az élelmiszerek túlzott sózása csak egy rossz szokás. Megelozheto lenne, ha a felnottek nem szoktatnák rá gyermekeiket a sós ízre. A magas vérnyomás kialakulásának egyik fo okozója a túlzott sófogyasztás, éppen ezért igyekezzük elkerülni ezt.



Az étkezés, az asztalhoz készülodés nyugodt körülmények között zajljon. A reggelit, ebédet és vacsorát is együtt készíthetjük el a gyerekekkel. A késhasználatot is gyakorolhatják. Engedjük, hadd ismerkedjen vele. Ne túl éles kézt adjunk a kezébe, és álljunk mellette, hogy szemmel követhessük mozgását, nehogy megvágja magát. Ha sikeresen felvágta a gyümölcsöt, sajtot vagy zöldséget, dícsérjük meg. Hadd érezze, hogy o is részese az ennivaló elkészítésében.


A terítést már óvodás korban szinte egyedül tudják végezni. Itt gyakorolhatják a bal és jobb kéz használatát. A tányér melyik oldalára kerül a villa, a kés és a kanál. Lesz leves? Ahhoz, milyen evoeszköz kell? Stb.


Étkezéskor kívánjunk jó étvágyat egymásnak, így örömmel lát neki a család a közös evésnek. Kényelmesen üljön a gyermek is az asztalnál.Ha túl alacsony lenne neki a szék, ülopárnákkal feljebb emelhetjük az üléspozíciót. Legyen mindenkinek szalvéta vagy kéztörlo a kezénél. Ha szájat vagy kezet kell törölni, a kisgyermek is önállóan meg tudja ezt tenni.


Nagyon praktikusak a tányéralátétek. Ne kelljen a gyermeknek attól félnie, hgy összekeni a asztalterítot. Ha nekünk szüloknek nem ízlik valami, ne adjunk hangot neki, mert a gyerek is hamarosan csatlakozni fog. Néha már kóstolás nélkül is visszautasítja az ételt. Ezért fontos, hogy semmilyen kifejezéssel ne adjunk gyermekünk tudtára, hogy valamit nem szeretünk. Ezért igyekezzünk olyan ételt készíteni, ami mindenkinek ízlik. A hét elején tervezzük meg az étrendet. Így idot spórolunk meg magunknak. Jobban át tudjuk gondolni, hogy ki mit szeret, és így mindenki örömét leli az étkezésekben.


5-6 éves kor körül a gyermek étkezése körül adódhatnak problémák. Olyan ételeket utasít el, amik a fejlodéséhez nagyon fontosak lennének.
Ilyenkor beszéljük meg vele, hogy mit enne szívesen. Néha adjunk engedményeket, de ne mindig a gyerek kérése legyen mérvadó. Tiltással, indulatokkal nem fogunk elorébb jutni, a gyermek csak dacosabbá válik.


Ha a gyerek kiskorában hozzászokik a rendszeres táplálkozáshoz, ha étrendjében rendszeresen szerepel zöldség, tejtermék, gyümölcs, teljes kiorlésu magvakból készült étel, húsok, stb. és ezeket rendszeresen folyasztja a család, valószínu, hogy gyermekünk felnottként is ugyanígy igényli a változatos táplálkozást, és tapasztalását gyermekének is továbbadja majd. Errol ne feledkezzünk meg, és jó példával járjunk elol, hogy minél egészségesebb felnott váljék gyermekünkbol.



Forrás:www.kismanok.hu
A cikket írta: Tolnai Kata