Baba-mama-dolgok

Egyes gyerekek már egyéves korukban kész mondatokban beszélnek, mások akár a harmadik születésnapjukon túl sem hajlandók egy-két szónál többet kimondani. Akármikor kezd is el beszélni egy kisgyerek, egy biztos: beszél ő már régóta. Legalább a születése óta. Na persze nem barokk körmondatokban, még csak nem is szavakkal, de kommunikál mindenével, visszajelzéseket ad és közöl velünk dolgokat: "megérteti magát" már az első pillanattól.

A család pedig vele együtt tanulja ezt a fajta "nyelvet", amit valaha ugyanolyan "jól beszélt", mint a pici most, legfeljebb elaltatta magában, a napi mókuskerékben nem is figyelt rá, nem tulajdonított neki jelentőséget a felnőttek közti kommunikációban. Pici baba közelében újra rácsodálkozunk, rátalálunk a szavakon túli világra, kiéleződik "nonverbális hallásunk",; az a valami, amit anyai ösztönnek, sokadik érzéknek vagy egyszerűen csak a másiknak ajándékozott önzetlen figyelemnek is nevezhetünk.

Az édesanyák szinte pár nap alatt megtanulják megkülönböztetni babáik különböző sírásait. Hangerőből, hangszínből, ritmusból, arckifejezésből, testtartásból és számos apró, külső szemlélőnek talán láthatatlan jelből teljes biztonsággal meg tudják állapítani, tiszta pelusra, szoptatásra vagy meleg ölelésre vágyik-e a csöppség.

És ahogy a szülők lassanként beletanulnak a nem is oly misztikus jelekbe, a csecsemők úgy fejezik ki magukat egyre változatosabban. Ma már talán kihalóban van az a tévhit, hogy "minek beszéljek hozzá, úgysem érti, majd ha lesz értelme". Akkor lesz értelme, ha az első perctől úgy beszélünk hozzá, mintha lenne. Mert nem is mintha ez a mintha.

A kisgyerekek az egyes szavak, szóösszetételek értelmét is sokkal hamarabb és sokkal nagyobb mennyiségben értik meg, mint azt a felnőttek sokszor gondolják. Feltéve, ha kezdettől beszélünk nekik, elmagyarázzuk, hol vagyunk, mi történik velünk, az milyen érzést vált ki belőlünk, stb. Ha beszélgetünk "velük". Mert bizony ők is válaszolnak mindenre.

Az első hónapokban a kisbabák minden megnyilvánulása egy-egy válasz. Egy odafordulás, egy grimasz, szemkontaktus, mosoly, gőgicsélés, akaratlannak tetsző rúgás, elcsendesedés vagy felélénkülés - mind-mind a környezetére (azaz elsősorban a mamára, később az egyre táguló világra) adott válasz.

Az első hónapokban, években többet tanulnak (és látnak meg) belőlünk, előtörténeteinkből, érzéseinkből, félelmeinkről, bizonyos dolgokhoz és emberekhez fűződő viszonyainkról, hangulatainkról, a környezetükről nonverbális "üzeneteinken", jeleinken keresztül, mint amit szavakon keresztül tudunk átadni nekik.

Fokozottan érzékenyek ezekre a jelekre, és elraktározzák magukba a jelekhez kapcsolódó tudnivalókat. Ez a tanulási folyamat tulajdonképpen maga a csoda; a kommunikáció kialakulása elválaszthatatlan az emberi élettől is, a baba érzelmi és értelmi fejlődésétől, intelligenciájának, személyiségének fejlődésétől is.

Baj akkor van, ha egy baba nem az "idillbe" érkezik. Ha - bármilyen okból - a számára legfontosabb személyektől nem egyértelmű üzenetek érkeznek felé. Ha mást mond a test, mint a szó. Ha azt hajtogatjuk neki, "mennyire szeretlek", miközben valamiért tehernek éljük meg. Ha azt mondjuk neki, "milyen szép és jó" minden, pedig éppen a poklok poklát járjuk érzelmileg, és így tovább. Ha nincs összhang a szavak és valódi érzéseink között.

És szó nincs arról, hogy hazudni akarnánk neki. Sokszor magunk sem tudjuk az "igazat", vagy nem akarjuk "őt terhelni" a valósággal, minden erőnkkel védeni szeretnénk, stb. Ha azonban egy baba gyakran találkozik ilyesféle (bármilyen jó szándékú) "kettős üzenetekkel", zavarba jön, nem ismeri ki magát, hitelét veszti a szülő is, a szavak is. Gyanakvóvá válik, bizalmatlanná és bizonytalanná, amit sokszor még felnőtt korára sem tud "kiheverni".

Esetleg "nem hisz magának", a megérzéseinek, és kizárja a maga körül érzékelt jeleket, és egy idő után csak a szavakra koncentrál. Ilyenkor viszont az a veszély áll fenn, hogy felnőttként is csak a szavaknak fog hinni, "érzéketlenné" válik a lelki folyamatok, mások érzései iránt, nehézséget okoz számára más ember indulatainak, érzelmeinek értelmezése.

Beszélgessünk hát babánkkal, amikor csak tehetjük, de ne próbáljuk elrejteni előle a valóságot - kicsit mintha magunkkal beszélgetnénk. Beszéljünk hozzá akkor is, ha dühös, mérges, nyűgös - öleljük magunkhoz, és mondjuk el neki, "tudom, hogy most fáradt vagy, azért vagy nyűgös, de ez természetes. Hamarosan lefekszünk, és kipihenheted magad", stb.

És figyeljük az általa adott jelzéseket - még ha eleinte talán tudatosan kell is koncentrálnunk rájuk, nagyon hamar észre fogjuk venni magunkon, "nem is olyan ördöngös dolog" kifejleszteni hatodik érzékünket. Különösen, ha a gyerekünkről van szó.

A fogzáson, a tejfogak kibújásán mindenkinek át kell esnie. De mint a legtöbb ilyen dolgot, vannak babák, akik ezt is panaszmentesen viselik, és vannak, akik keményen megszenvedik, mire szép kis fogacskák fehérlenek fel a mosolyok mögött.Kibújástól fogváltásig: a tejfogak

Észrevehető?

Sok kisbabánál észre sem lehet venni, hogy éppen bújik a foga. Mások belázasodnak, sírdogálnak, nyűgösek, megváltozik az emésztésük, étvágyuk, piros lesz a popsijuk, hasmenésük lesz, megduzzad az ínyük, fáj a fejük, ingerlékenyek lesznek, fáradtak, levertek.

Segédeszközök

Nem jósolható meg előre, ki hogyan viseli majd a fogzás folyamatát. Kitaláltak már sokféle "segédeszközt": kaphatunk ínyre kenhető csodakenőcsöket, kivonatokat, hűthető rágókát, próbálkozhatunk természetesebb módon is, például fagyasztott sárgarépa darabkákat adni a babának, az biztos, ezen a folyamaton valóban mindenkinek "túl kell esnie". Hogy melyik babánál mi válik majd be, azt leginkább csak a gyakorlat fogja tudni eldönteni.

Megelőző szoptatás?

Az azonban már bizonyított, hogy mindenféle későbbi fogprobléma megelőzésének egyik leghatékonyabb eszköze a szoptatás. Egyrészt, mert az anyamellből szopás elősegíti az állcsontok megfelelő növekedését, másrészt mert az anyatej tartalmazza azokat az összetevőket, amelyek szükségesek a fogcsírák elmeszesedéséhez (mineralizációhoz).

Tünetek

A fentebb sorolt lehetséges jelek mellett vannak mindenkinél megjelenő "ismertetőjegyei" is a fogak bújásának. A csecsemők ilyenkor sokat nyálzanak, kezüket a megszokottnál többször tömik a szájukba (gyakran éppen csak addig válnak meg tőle, amíg mást eszegetnek), és minden kezük ügyébe kerülő tárgyat igyekeznek megrágcsálni. Gyakori tünet még a hőemelkedés, hasmenés, nyirokduzzanat, piros popsi, olykor kis kelések az ínyen.

Mikor, hogyan?

Hogy kinél mikor jelennek meg az első tejfogak, jelentős szórást mutat. Vannak babák, akik már egy foggal jönnek világra, és vannak olyanok is, akik még az első születésnapjukat is fog nélkül ünneplik. Nagy általánosságban a 6. hónapra teszik az első fogak kibújásának idejét.

Ezek az első fogak általában párosan, szimmetrikus rendszerben jelennek meg. Természetesen akkor sem kell megijedni, ha nem egyszerre bújnak ki a "párok"; előfordulhat az is, hogy két fog kibújása között négy-hat hónap is eltelik.

Segíthetünk?

Ha kisbabánk is azok közé tartozik, akik láthatóan szenvednek a fogzás gyötrelmeitől, átmenetileg enyhíthetjük fájdalmait a tünetek kezelésével. Hűthető rágókákat bababoltokban találhatunk, de vannak, akik a fagyasztott zöldségek rágicsálására esküsznek; mindkét változat "gyógyító ereje" abban rejlik, hogy hűsíti a duzzadt, fájó ínyt.

Patikákban kapható többféle ecsetelő is, mellyel naponta kétszer egy gézlapra kenve bedörzsölhetjük az ínyt. Ezek a folyadékok gyulladáscsökkentő anyagokat tartalmaznak, és egy időre érzéstelenítik a bekent felületet.

Súlyosabb tünetek jelentkezése esetén (láz, hasmenés, tartósan piros popsi) érdemes a gyerekorvossal konzultálni a kezelés lehetőségeiről.

Tejfogak ápolása

A tejfogak megfelelő ápolása nem csak a későbbi szokás kialakítása miatt nagyon fontos. A maradó fogazat csírái már a magzat fogínyében is megtalálhatók; a tejfogak védelme egyszerre jelenti a felnőtt fogazat egészsége érdekében tett "óvintézkedéseket" is.

Az első fogacskákat szoptatás után törölgessük át egy nedves gézlappal. Amikor a baba már tud fogni, adjunk neki "gyerekfogkefét": kaphatók olyan változatok, melyek egyik felén egy műanyag, dudoros rágóka van a legkisebbeknek, másik felén "igazi" fogkefe a mély tisztításhoz. Eleinte hagyjuk, hadd rágicsálja, majd mi is mossuk meg neki alaposabban; a fontos, hogy a rendszeres fogmosás szokását, igényét már kezdetektől próbáljuk kialakítani.

Fogváltás

A tejfogak hat-tizenkét éves kor között cserélődnek le a végleges fogazatra, melyek körülbelül tizenhat éves korra alakulnak ki teljesen. Kihullásuk egyénenként változó időben történhet, de mindig alkalmat nyújt a családi játékok, mesék, legendák megteremtésére, például a kisegérről, fogtündérről (kinél hogy), aki "elviszi a tejfogat, hoz helyette vasfogat", vagy kis ajándékokat.

Amikor már várható a tejfogak mozgása, cserélődése, érdemes a gyerekekkel elbeszélgetni a folyamatról, annak részleteiről, mibenlétéről, természetességéről, hogy ne ijedjen meg, amikor "vele is megtörténik" majd

Tanácsok:

* Szoptasd meg a babát már élete első órájában, ha lehet!

* Adj lefejt tejet a babának, ha a közvetlen szoptatás nem megoldható!

* Ha az orvos másképp nem rendeli, ne adj a babának a tejen kívül mást (se vizet, se teát, se tápszert)!

* Ha lehet, 6 hónapos koráig csak tejet kapjon a baba! Ezután lassanként lehet bővíteni az étrendet, hogy megfelelő mennyiségű vashoz jusson a baba szervezete.

* Ne feledd, hogy minden átkerül az anyatejbe, ezért kerüld a koffein, az alkohol, a nikotin és a gyógyszerek fogyasztását!

* Ha valami rajtad kívülálló dolog miatt mégsem tudsz szoptatni, a gyerekorvossal írass fel tápszert - talán legjobb a Milupa cég Aptamil HA Prev. hypoallergén anyatejpótló tápszere, ami már újszülött kortól adható.

AZ ANYATEJ MELLETT SZÓLÓ ÉRVEK

1. Minden gyermek elsődleges tápláléka az anyatej kéne legyen, beleértve a koraszülötteket és a beteg újszülötteket is. Ajánlott legalább az első 12 hónapon át folytatni a szoptatást, azután pedig ahogy a mama és a baba szeretnék.

2. A szoptatás alatt kötelék alakul ki mama és baba közt. A szoptatás az anya testében növeli az oxitocin hormon szintjét, ami a méh összehúzódását és a tejtermelődést is elősegíti.

3. Minden babának szüksége van az anyai érintésre. Kutatások igazolták, hogy a koraszülött babák nagyobb százalékban halnak meg, ha nem tartja kézben őket, vagy simogatja az édesanyjuk. Nincs biztonságosabb érzés egy gyermek számára, mint átölelve lenni az anyja karjában szoptatás közben. Egyedül hagyni a gyermeket a cumisüveggel nemcsak érzelmileg kevés, de fizikai veszélye is lehet - fulladás.

4. Az anyatej tökéletes a táplálék a babának. Ha bármi más módszerhez folyamodunk, jobban kell figyelni a baba növekedését, egészségét, fejlődését.

5. A nem szoptatás növeli a mama mellrákra való esélyét. Felmérések szerint, ha minden nő, aki nem , vagy csak 3 hónapig szoptatott, 4-12 hónapig tette volna, 11 %-kal csökkenne a mellrákos nők száma. Ha minden gyermekes nő 24 hónapig szoptatna, 25 %-kal csökkenne ez az arány!

6. A tápszerrel etetett kislányoknak később nagyobb esélyük lesz a mellrákra. Azoknak a nőknek, akiket gyerekkorukban tápszerrel etettek, nagyobb arányban lett felnőtten mellrákjuk.

7. A tápszerrel etetett gyermekeknek alacsonyabb lehet az I.Q.-juk. Egy legutóbbi új-zélandi felmérésnél 18 éven át figyeltek 1000 gyermeket, és az eredmény azt mutatta, hogy a csecsemőkorban anyatejjel táplált gyermekek jobb intelligenciával rendelkeztek és sikeresebb tanulmányi eredményeket értek el, mint tápszeres társaik.

8. Az anyatej mindig kéznél van, és szebb a csomagolása is, mint a tápszernek. Kell ennél több?

9. Az újszülött belében ragacsos anyag van (magzatszurok). A kolosztrum, az anya első, vagy korai teje nagy segítséget nyújt ennek az anyagnak a baba testéből való távozásra.

10. Az anyatej olyan immunanyagokat tartalmaz, amelyek megvédik a csecsemőt a különböző fertőzésektől és fejlesztik az immunrendszerét. Ezt semelyik tápszerről nem lehet elmondani.

11. Az anyatej könnyebben emészthető, mint a tápszer. Az emberi tejet könnyebben emészti meg a baba, mint az állati tejet. Ezért van, hogy a tápszer (aminek alapja szinte mindig tehéntej) lassabban szívódik fel. Ugyan az anyatejben kevesebb fehérje van, mint a tehéntejben, az anyatejben lévő fehérje mind felszívódik, a tehéntej fehérjéjének csak kb. a fele. Ugyanígy, könnyebben jut vashoz és cinkhez a szoptatott baba.

12. A mama hamarabb visszanyeri szülés előtti formáját, mivel a szoptatás segíti a méh összehúzódását (ami a terhesség folyamán kb. 20-szorosára nőtt). A nőnek, aki nem szoptat, soha nem fog viszzahúzódni a terhesség előtti méretűre a méhe, örökre kicsit nagyobb marad.

13. A szoptatós mamák kevesebbet véreznek szülés után, mert a méh összehúzódása elzárja azokat az anyai vérereket, amik korábban a magzatot táplálták. Azoknak a nőknek, akik nem szoptatnak, oxitocént adnak az erős vérzés ellen.

14. A szoptatás segít a mamának visszanyerni terhesség előtti testsúlyát. Ugyan szoptatás alatt 500 kalóriával többre van szüksége naponta, mégis a csak, vagy részben szoptatós mamák csípőjének kerülete többet csökken 1 hónap alatt, mint a babájukat tápszerrel etetők.

15. Az idő előtti tej kifejezetten a koraszülöttek számára "készül". Az idő előtt szülő nő teje más egy kicsit, mint a teljes hosszú terhesség utáni tej.

16. "A szoptatás a legjobb módja annak, hogy a baba az egészséges fejlődéshez nélkülözhetetlen táplálékhoz jusson." (WHO/UNICEF)

17. Vizsgálatok kimutatták, hogy a szoptatott csecsemőknél kevesebb a gyomorpanasz, fültáji fertőzés, megfázás, és ételallergia, mint a tápszeres babáknál.

18. Sok-sok pénzt takaríthatsz meg, ha nem kell tápszert venned.

19. A szoptatás csökkenti a baba cukorbetegségre való esélyét.

20. A szoptatás csökkenti a mama inzulin szükségletét.

21. A tápszerrel etetett baba nagyobb valószínűséggel lesz allergiás.

22. Az anyatej csökkenti a veszélyét annak, hogy a baba asztmás legyen.

23. Az anyatej megvédi a babát a fertőző agyhártyagyulladástól.

24. Mivel a szoptatott babák a statisztika szerint egészségesebbek, mint tápszeres társaik, a szoptatós mamának kevesebbszer kell otthon maradnia a beteg gyermekkel.

25. A szoptatás egy természetes fogamzásgátló. Bár ez csak akkor igaz teljesen, ha csak szoptatod a babád és még nem tért vissza a menstruációd a szülés után. Az éjszakai szoptatás elnyújtja a menstruáció-mentes időszakot. De ha semmiképp nem akarsz megint terhes lenni, használj valami más fogamzásgátlót is, mert soha nem tudhatod, hogy mikor történik az első ovulációd, és egyszer azt veszed észre, hogy várandós vagy!

26. A szoptatás sokkal könnyebb, mint a tápszer használata. A szoptatás nagyon egyszerű - csak felemeled az inged és a baba "ráharap". Nem kell tápszer, cumisüveg és egyéb szükséges dolgokat vásárolni. Nem kell kevergetni, melegíteni, hűteni, mosogatni, kifőzni. Ha a baba veled, vagy a közeledben alszik, elfelejtheted a tápszerrel járó éjszakai rituálékat - egyszerűen magad mellé veszed.

(Én csak szoptatni akartam ugyan, mégis vettem cumisüveget, mert ha megyünk valahova, abban viszek lefejt tejet. Sőt, a biztonság kedvéért tartok itthon egy doboz tápszert is.)

27. Az anyatej ingyen van. A plusz kalóriák, amire a szoptatós mamának szüksége van, egy csekély többletkiadás. Szoptatós melltartó, hálóing (nem mindenki használ) kellhet és egy fejőgép, vagy pumpa. Ezek több gyereknél is használhatóak, úgyhogy megéri a befektetés. Akárhogyis nézzük, sokkal több pénzed megy el, ha a tápszert választod.

28. A tápszer még úgy is drága, ha az orvos írja fel.

29. Az anyatej mindig pont jó hőmérsékletű, így azonnal adhatsz belőle a bébinek, ha sír.

30. Az anyatej mindig a megfelelő arányban tartalmaz zsírt, szénhidrátot és fehérjét. A tápszert gyártó cégek folyamatosan változtatják az összetevők mennyiségét, hogy a legjobbat állítsák elő. Az anyatej összetétele azonban étkezésről étkezésre változik (sőt, egy étkezés alatt is) a baba igényeinek megfelelően.

31. Az anyatej természetes nyugtatóként szolgál. Ha a fáradt, nyűgös baba el nem is alszik, nagy valószínűséggel megnyugszik a mellen.

32. A szoptatás nyugtatólag hat a mamára is. A kismamák sokszor elalszanak szoptatás közben. Az alvás jó hatással van a tejtermelésre. Azonban a friss anyukáknak vigyázniuk kell, nehogy elejtsék a babát, mikor elszundítanak. Jó megoldás az ágyban fekve szoptatás. Ha dolgozik a mama, állítólag még egy kis fejés, vagy pumpálás is megnyugtató; eltereli a figyelmet a stresszel teli napról.

33. Az anyatej finomabb, mint a tápszer. Az anyatej kifejezetten édes és könnyű, a tápszer sűrű és általában íztelen. (Én megkóstoltam egy tápszert, és az íze szörnyű volt, a kutyaeledel szagára hasonlított!)

34. Tény, hogy a szoptatott gyerekek közül kevesebben halnak meg 3 éves korukig.

35. Valami csodálatosan édes illatuk van a szopizós kisbabáknak. Az az igazi babaillat. Próbáld ki, szeretni fogod!

36. A tápszeres baba pelenkája sokkal bántóbb szagú. Mielőtt eldöntöd, hogy nem akarsz szoptatni, tégy tisztába néhányszor egy tápszeres babát!

37. Az anyatej nagyon jó, természetes antibiotikum a sebekre.

38. Amíg szoptat egy mama, általában nem tér vissza a menstruációja, ezért kevesebbet kell betétre költeni. Ugyanígy, mivel az anyatej szinte teljesen felszívódik a baba testében, kevesebbszer kell pelenkát cserélni.

39. A szoptatás ideje alatt a mama védve van a vashiányos vérszegénységtől, mert nem csökkennek a vastartalékai minden hónapban a vérzéstől.

40. Nincsen szebb érzés annál, mint mikor látod a gyönyörű, kerek, féléves babádat és tudod, hogy az egyetlen táplálék, amit ez a boldog kis teremtmény kapott, az a te tested termelte anyatej volt.

És még sorolhatnám a végtelenségig, de már rég meggyőztelek, remélem...