A szülés lefolyásában három szakaszt különítünk el.
1. tágulási szakasz: a szülőfájások megindulásától a méhszáj eltűnéséig tart.
2. kitolási szakasz: a méhszáj eltűnésétől a magzat megszületéséig tart.
3. lepényi szakasz: a magzat megszületésétől a lepény megszületéséig tartó időszak.
A lepény megszületését követő két órát a negyedik szakasznak is szokás nevezni. Ebben az időszakban jelentkezhetnek még olyan szövődmények (pl. vérzés) amelyek közvetlen következményei a szülésnek. A szülő nőt ezen időszakban - a szülést vezető orvos team -fokozott megfigyelés alatt tartja. A magzat - a szülő nő hasában - elhelyezkedését tekintve - lehet fejvégű és farvégű.
A tágulási szakban:a méhszáj tágasságát úgy fejezzük ki, hogy: hány ujj számára átjárható. A méhszáj tágulása kezdetén alig egy ujjunk számára átjárható. Később mind több (két, három,négy) ujjunkat tudjuk a méhszájba vezetni. Ha a méhszájat már nem lehet tapintani, eltűnt méhszájról beszélünk.
A méhszáj eltűnésével egyidőben megreped a magzatburok és hirtelen kisebb - nagyobb mennyiségű magzatvíz folyik el. A magzatvíz szagtalan folyadék. E szakaszt vajúdásnak is nevezik.
A kitolási szakban: a méhizomzat összehúzódásakor jelentkező fájások és a hasprés együttes működésének hatására - a kialakult szülőcsatornán keresztül - a magzatot a szülőcsatornából a szülőnő - kitolja. Ilyenkor a szülőnő jellegzetes nyögő hangot is ad (előfordul, hogy a fájdalomtól :kiált, sikolt, üvölt).
Néhány fájás hatására megszületik a baba feje majd a vállak és kicsúszik a törzs is.
A kitolási szak először szülőknél ?-1 óráig, többször szülőknél ?-órát vagy ennél rövidebb időt vesz igénybe. A szülőcsatornán való áthaladás során - a könnyű szülés reményében - a magzat négy forgást végez.
A lepény megszületése után a méh összehúzódik, vérzés nincs.
A méh kb. 6 hét alatt húzódik vissza megközelítve eredeti nagyságát. Kezdetét veszi a gyerekágy.
A 6. hét végén un. gyerekágyas vizsgálaton (általában a szülőintézetben és vagy a terhesgondozóban) kell résztvenni - ahol a szülés során érintett kismedencei szervek állapotát ismét megvizsgálják - és a szoptatás alatti fogamzásgátlásról is adnak tanácsot.
Az élve született gyerekek mintegy 3 % -a fejlődési rendellenességgel jön a világra amelyek lehetnek öröklöttek (az esetek 80 % -a) vagy szerzettek.
Fejlődési rendellenesség szempontjából döntő, hogy a normális fejlődést megzavaró károsító hatás mikor éri a fejlődő magzatot, pl. első két hétben vagy a 14 - 60 nap közötti időben, de a 60. naptól a megszületésig is kialakulhatnak kisebb fejlődési zavarok. Előfordul, hogy az ivarsejtek még a megtermékenyítés előtt károsodnak. Kémiai anyagok, gyógyszerek, vegyszerek, sugárzó anyagok, fertőzések, élvezeti szerek mértéktelen fogyasztása, mechanikai hatások: bántalmazás, has elszorítása stb. lehetnek a főbb okok.
